Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

22 lettel állapítja meg, valamint ugyanez jelöli meg tagjainak egyéni felelőssége mellett a pénzintézetet, melynél a gyámpénztárak pénzkészletei elhelyezhetők és az idézett törvény 297. §-a szerint a városi törvényhatóságok maguk állapítják meg, hogy a gyámpénztári kölcsönök kiadása iránti intézkedés az árvaszékre, vagy pedig a városi tanácsra ruháztassék-e ? Továbbá az idézett törvény 299. §-a rendelkezése a kölcsön adott pénzekért első sorban az árvaszék, vagy városi tanács tagjait, másodsorban a tartalékalapot és harmadsorban a törvényhatóságot teszi felelőssé és végül a 300. §. szerint a gyámpénztári számadások felett törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottság van hivatva határozni. A gyámi pénzek és értékek kezelésére hivatott gyámpénztáraknak csupán kezelési hivatali jellege kitűnik az 1902 : III. t.-cz. 1. §-a ama rendelkezéséből is, hogy a vármegyék központi pénztári teendőit, ide értve a gyámpénztári teendőket is, az állampénztárak (adóhivatalok) látják el, már pedig sem az állampénztárak, sem a kir. adóhivatalok önálló perképességgel nem bírnak. Minthogy a kifejtettek szerint a gyámpénztárból felvett kölcsön behajtására irányuló perben a fővárosi központi pénztár gyámpénztári minőségében sem léphet fel jogi személyiség hiányában peres félként, a gyámpénztár érdekeinek perben képviseletére pedig sem az árvaszék, a mely szintén nem önálló perképes jogi személy, sem ennek elnöke, hanem a törvényhatóság erre jogosított közege van hivatva: ennélfogva fenfőrogván a S. E. 8. §-nak az az esete, a mikor mint törvényes képviselő olyan személy lépett fel, a ki az önképviseletre nem jogosított gyárnpénztárnak nem törvényes képviselője, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Kir. Guria I. G. 137/1910. 1910 október 11.) 3085. Ahol a lakbérleti viszonyokra nézve szabályrendelet ellenkezőleg nem rendelkezik, az az általános jogszabály áll fenn, hogy a bérbeadó a bérfizetés elmulasztása esetében a bérleti viszony megszüntetését szerződési kikötés hiányában, és a bérlő előleges felszólítása nélkül is követelheti. Ha azonban a bérleménynek a bérleti