Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

23 szerződésbe belépő vevője nem értesíti a bérlőt arról, bogy a legközelebb esedékes negyedévi bérösszeg neki fizetendő, hanem az eladó bérbeadó azt közli a bérlővel, hogy a legközelebbi negyedévi bér őt illeti, és a bérlő neki fizet: a bérlőt a fizetésben mulasztás nem terheli. A bérlemény rongálása és nem gondozásából eredő kár iránti vagyoni felelősség szerződési kikötése és a szerződés megszüntetése iránti jog kikötésének elmaradása nem foglalja magában a megszüntetési jogról való lemondást, és mind a kártérítési jog, mind a megszüntetési jog együtt és egymás mellett fennáll. A felebbezési bíróság B. Dénest K. Teréz ellen bérleti szerződés megszüntetése iránt indított keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. Az a panasza azonban, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével utasította el a bérleti szerződés megszüntetése iránti keresetet, a mennyiben ez a bérfizetés elmulasztására volt fektetve, alaptalannak találtatott. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint, de a perhez C) alatt csatolt bérleti szerződés tartalma szerint is az alperes bérbe vette W. Jakabtól ennek P.-ben levő Prianon elnevezésű villáját az 1909 május 1-től kezdődő három évre, évenkénti 3000 K bérösszegért, a mely minden év május, augusztus, november és február 1-én esedékes részletekben fizetendő, anélkül, hogy a szerződési okiratban a bérfizetés elmulasztásának jogkövetkezményéül a bérleti szerződés megszüntetése iránti jog kiköttetett volna. Továbbá a perhez I) alatt csatolt és 1910 január 16-án kelt adásvételi szerződési okirat tartalma szerint W. Jakab a szóban forgó ingatlant eladta a felperesnek és a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a felperes a fentebb említett bérleti szerződést magára nézve kötelezőnek fogadta el. A bérleti szerződés megszüntetésére egyik jogalapul a felperes azt hozta fel, hogy az alperes az 1910 február 1-én esedékes negyedévi bérösszeget meg nem fizette és azért ezt a bér-