Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

171 sával mit fogad el bizonyítottnak, vagy nem bizonyítottnak, mint a bizonyítékoknak a S. E. G4. $-a szerint megengedett szabad mérlegelésnek eredménye, a felülvizsgálat körélje nem vonható. Nem bír megállható alappal alperesnek a legelő- és erdőilletményre vonatkozóan felhozott panasza sem, mert előre bocsátva azt, hogy az alperes által a felülvizsgálati kérelmében felhozott azok az új ténykörülmények, hogy alperes a legelő- és erdőilletményt még az árverést megelőzőleg eladta s ennek folytán ezt az illetményt a vevő, illetve annak jogutódai tartják birtokukban és hogy az árverés alkalmával az árverési feltételek felolvasásakor kifejezetten kijelentetett, hogy az alperes tulajdonát képező féltelek a legelő- és erdőilletmény nélkül kerül árverés alá, a S. E. 197. §-a értelmében figyelembe nem vehetők, helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy ah—i 213. sz. tjkvben felvett és az alperes tulajdonát képezett féltelekre foganatosított árverést a legelő- és erdőilletményre is kihatónak tekintette, mert a tartozék a fődolognak sorsát követi; már pedig az, hogy ezen féltelek után legelő- és erdőilletmény jár, a felek közt nem vitás, az pedig, hogy ez a legelő- és erdőilletmény önálló birtokrészletté nem vált, igazolva van a C) alatt hiteles másolatban csatolt h—i 213. sz. tjkvvel, mert abban a kérdésben forgó illetmény az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a és az 1889. évi deczember 22-én kibocsátott 45041/89. sz. igazságügyminiszteri rendelet értelmében bevezetve nincs s így ennek hiányában a legelő- és erdőilletmény a féltelek tartozékául tekintendő. Ezeknélfogva alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani és ugyanőt a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati költség megtérítésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 43/1911. 1911 április 6.) 3150. Az 1907: XIX. t.-cz. 1. §-ának 8. pontja és 3. §-ának 15. pontja szerint a vasútüzemeknél alkalmazottak, tekintet nélkül a hajtóerőre, betecjséíj esetére való kötelezettség, illetve balesetbiztosító kötelezettség alá esnek; tehát azok a munkások is, a kik a tulajdonos erdejében az ott termelt fa elszállítására létesített lóvasütnál alkalmaztatnak.