Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

164 peresnek ajándékozott vagyon jövedelméből fedezetet nyer: akkor felperes nem köteles a másik gyermektől is tartást, illetőleg a tartáshoz való hozzájárulást követelni. A felebbezési bíróság K. György keresete alapján ennek fiát K. Jánost havi 50 K tartásban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Ami alperesnek az 1868 : LIV. t.-cz. 248. §-ának rendelkezésére alapított amaz elsősorbani panaszát illeti, mintha a felebbezési bíróság azzal, hogy őt, mint megajándékozottat is marasztalta, a kereseti kérelmen túlterjeszkedett volna, alaptalan ; mert a felebbezési bíróság összeg tekintetében a kereseti kérelmen nemhogy túlterjeszkedett, hanem a kért tartási összegnél kevesebbet ítélt meg; a mi pedig a marasztalás jogi alapját illeti, felperes a tényállásból kitűnően szóval is előterjesztett keresetében alperest kifejezetten a neki ajándékozott vagyon mérvéhez képest kérvén marasztalni, kétségtelen, hogy a kereset nemcsak felperes munkaés keresetképtelenségére, hanem arra is alapíttatott, hogy alperes őt a megajándékozott vagyon erejéig is köteles legyen eltartani. De nem bírnak alappal alperes egyéb panaszai sem. Ugyanis jogszabály az, hogy a gyermek vagy a megajándékozott a szülőjét és illetve az ajándékozót vagyontalanság, munkaképtelenség és keresetképtelenség esetében, ez utóbbit az ajándék erejéig, megfelelően eltartani köteles ; minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes apa jelenleg csak egy jövedelmet nem hajtó házzal bír, melyben nejével együtt lakik, de többi értékes ingatlanait nem használhatván, mint elaggott, 86 éves, munka- és keresetképtelen ember, nyomorúságban él és e mellett alperes, mint fiú, a neki ajándékozott birtokoknak immár korlátlan tulajdonában és birtokában van: a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn alperest felperes javára a megfelelő pénzbeli tartásban a felperes elleni zárlat megszűntéig marasztalta és pedig annál kevésbé, mivel a megállapított tényekből kitűnően felperes, annak neje és alperes és annak családtagjai között nem áll fenn oly békés családi viszony, mely a természetbeni eltartást elfogadhatóvá tenné. Igaz ugyan, hogy a szülő tartása a gyermekek együttes kötelessége és hogy felperesnek alperesen kivül még egy gyermeke