Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

152 ellenében a szerződés hatályának a jelzett napon való megszüntetését tűrni köteles és pedig a következő indokolással: Az ítéletben és a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt ügyállás szerint felperesek keresetükben azon az alapon, hogy miután a B. alatti haszonbéri szerződés értelmében nekik joguk van a szer­ződést 1911. évi szeptember 1. napjára felmondani és e joguk alapján a szerződést alperesnek tényleg felmondották, ennek foly­tán pedig alperes a felmondási idő lejártával a haszonbérleményt az őt kártérítésül illető 16,000 K ellenében visszabocsátani volna köteles, alperes azonban a felmondást el nem fogadta, azt kérték megállapíttatni, hogy alperes a felmondást elfogadni s ennek következményekép a 16,000 K ellenében a haszonbérleményt a jelzett napon felpereseknek visszabocsátani köteles. Minthogy felpereseknek jogi érdekében áll, hogy az a kér­dés, vájjon alperes a haszonbérleményt 1911. évi szeptember 1-én elhagyni köteles-e, vagy sem ? már ennek az időpontnak bekövet­kezte előtt eldöntessék, ennélfogva a felperesek jogainak az al­peressel szemben való biztosítására a S. E. 16. §-a értelmében megállapítási keresetnek helye van. Ennek előrebocsátásával felpereseknek felülvizsgálati kérel­mében felhozott panasza lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis a B. alatti haszonbéri szer­ződést alakilag és tartalmilag valónak fogadta el, már pedig vala­mely szerződésnek írásba foglalása esetében elsősorban magából az okirat tartalmából döntendő el az a jogkérdés, hogy a felek nyilatkozatainak azok helyes értelmezése mellett mi a jogi jelen­tősége. Az irásba foglalt szerződések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében, azok közönségesen elfogadott értelméből és jelentőségéből kell a szerződő feleknek szerződési akaratára jogilag következtetni, hacsak nem bizonyít ­tátik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől el­térő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. A B. alatti szerződés 2. pontjában foglalt határozmánynak szövege a következő : a haszonbérlet 1898. évi szeptember hó 1-én veszi kezdetét és tart 1913. évi augusztus 31-ig vagyis egymás­után folyó 15 esztendeig. Ha a haszonbérbeadók ezen időtarta­mon belül ingatlanaikat eladnák, joguk van ugyan a haszonbérletet olyképen felmondani, hogy a haszonbérlő még egy egész gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents