Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
88 korcsmaüzlet, hanem az ennek gyakorlására szolgáló ingatlan volt és az A) alatti szerződési okirat tartalma szerint a bérleti szerződés 1909 június 1-től kezdődőleg 1914. évi szeptember 29-ig terjedő időre köttetett meg. A felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti tényállását, azt állapította meg, hogy az alperes a korcsmát 1910 márczius havában eladta S. Jánosnak, ennek következtében a bérletet a felperesnek 1910 szeptember 29-re felmondotta s a két ízben is történt felmondás közül a másodízben történt felmondást a felperes oly fenyegetés után, hogy ha ki nem megy, úgy fogják kihúzatni, elfogadta, a mely alkalommal a felperes kárigényéről semmiféle kijelentést nem tett. A per főkérdésére vonatkozó e tényállás mellett a felebbezési bíróság a felperest kártérítési keresetével abból az indokból utasította el, hogy a felperes a felmondást kárigényeinek kifejezett fentartása nélkül, vagyis feltétlenül fogadta el és a bérleti szerződés időelőtti megszüntetésébe feltétlenül beleegyezett s ezért az időelőtti megszüntetés czímén az alperestől semmit sem követelhet. A felebbezési bíróság Ítéletének ez a jogi álláspontja azonban téves és alaposnak találtatott a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság ezzel a döntéssel jogszabályt sértett. Az A) alatti szerződési okirat nem tartalmazza azt, hogy az alperes a bérleti szerződést a bérlemény eladása esetére felmondás útján idő előtt megszüntetni jogosult volna, kétségtelen tehát, hogy ez a felmondás jogtalan volt. Minthogy pedig a fenti tényállás szerint az alperes a felmondást a bérlemény eladása okából s kényszer útján kilakoltatással (kihúzás) való fenyegetés mellett tette meg és minthogy az ingatlan bérlemény vevője a felperest a bérleményben megtűrni nem tartozott volna, a felperes ebben a kényszerhelyzetben az időelőtti és jogtalan felmondást a bérleti szerződésnek a vevő részéről per útján való megszüntetése bevárása nélkül elfogadhatta a nélkül, hogy ezzel az elfogadással kártérítési igényéről lemondottnak volna tekintendő, habár a felmondás elfogadásának kijelentésekor kárigényét kifejezetten fenn nem tartotta is, mert a kárigényről való lemondásnak vagy világosan kijelentett szavakkal kell történnie, vagy kétséget kizáró tényekből következtetni, de a
