Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

52 így a felebbezési bíróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy ezeket az okiratokat bizonyító erővel biroknak fogadta el. Más szempont alá esik az a felperes által vitatott kérdés, hogy vájjon a 47., 57., 67-, 77. alatti okiratok tartalma jogilag alkalmas-e a 27. alatti bérleti szerződési okirat határozmányait megváltoztatni, vagy módosítani, vagy elenyésztetni és ennek a kérdésnek eldöntése már az anyagi jogszabályok körébe esik. E részben alaptalan a felperesnek arra irányuló érvelése, hogy a 27. alatti szerződés azon határozmányával szemben, hogy a kikötött évi 23,000 K bér a meghatározott időpontokban és részletekben fizetendő, a 77. alatti okiratban P. Á. részéről kötelezett 1200 K bért azért nem volnának az alperesek levonni jogosítva, mivel a levonás joga sem a 27. alatti, sem a 77. alatti okiratban kikötve nem volt; mert az alperesek az általuk P. Á. bérbeadónak fizetni kötelezett bérbe a viszont nekik P. Á.-tóJ járó bérösszeget az anyagi jognál fogva beszámítani jogosultak voltak, még ha ez a beszámítási jog nem volt is kikötve. A felebbezési biróság az I. rendű alperesnek az első bíróságnál tett eskü alatti vallomása alapján bizonyítottnak fogadta el azt az alperesi állítást, hogy az alperesek és P. Á. közt a 27. alatti bérleti szerződés kiállításával egyidejűleg olyan értelmű megállapodás létesült, a mely szerint az alperesek 10,000 K-ás óvadéknak visszatérítéséül a bérösszeget még a bértartam lejárta előtt is visszatartani jogosítvák, ha a bérbeadó ellen árverés íratnék ki és ezt a megállapodást a 47. alatti levéllel valószínűsítettnek találta. Minthogy pedig az I. rendű alperes az említett megállapodásra nézve az e'sőbiróságnál eskü alatt kihallgattatott, vallomást tett s ez a vallomás jegyzőkönyvbe felvétetett és esküvel megerősíttetett, a felebbezési biróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy ezt az eskü alatti vallomást bizonyítékul elfogadta s a felperesnek e részben felhozott panasza alaptalan. De alaptalan az a panasz is, hogy a szóban forgó szóbeli megállapodás, mint a mely a 27. alatti bérleti szerződési okiratnak kiállításával egyidejűleg jött létre és ennek az okiratnak a 10,000 K óvadék visszaadása ideje és feltételei tekintetében megállapított határozmányaival ellenkezik, figyelembe vehető és bizonyítás tárgyává tehető nem volt volna, mert a 27- alatti szerződési okirat 11. pontjában kimondatott ugyan, hogy a 10,000 K óvadék