Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

53 az alpereseknek a bérleti idő leteltekor s szerződési kötelezettségeik teljesítése és a bérlemény szerződésszerű visszabocsátása után fog visszaadatni, de a szóbeli megállapodás tartalma a szerződés 11. pontjának halározmányával nem ellenkezik, banem a peres felek az óvadék visszatérítésének idejére és feltételeire nézve itt kivételt állapítottak meg. Egyébként pedig a felek nincsenek elzárva annak bizonyításától, hogy az óvadék visszatérítésének idejére és feltételeire nézve abban is megállapodtak, hogy az óvadék olyképen is visszatéríthető lesz, a mint ez a szóbeli megállapodásban kiköttetett. A felebbezési bíróság nem fogadta el az elsőbiróság Ítéletének azt a jogi indokát, hogy a felperes a 47. és 77. alatti okiratok tartalmának színlegességét nincs jogosítva kifogásként érvényesíteni és így a felperesnek ez irányú panasza alaptalan, hanem a felebbezési bíróság a színlegesség kifogását nem tekintette bizonyítottnak s nincs is adat arra nézve, hogy a felperes ez irányban valamely bizonyítékot ajánlott volna; tehát a feleb bezési bíróság "nem sértett jogszabályt azzal, hogy a színlegességi kifogást figyelembe nem vette. A felebbezési bíróság nem mondotta ki indokolásában azt, hogy 10,000 K óvadéknak az utolsó bérleti időre járó bérösszegbe való bészámíthatása a 27. alatti szerződési okirat tartalmával még a szóbeli megállapodásnak nem létezése esetében sem állana ellentétben és így az e részbeni panasz is alaptalan, mert a felebbezési bíróság éppen azért mondotta ki az alpereseket jogosultaknak arra. hogy a 10,000 K. óvadékba az 1909. január i-én esedékes bérből 4550 K-t beszámíthatnak, mert a 47. alatti levéllel valószínűsítettnek és az I. rendű alperes eskü alatti vallomásával bizonyítottnak vette azt, hogy az alperesek és P. Á. megállapodtak abbau, hogy az alperesek a 10,000 K óvadékot a félévi bérösszegből levonhatják, egyéb esetek közt abban az esetben, ha a bérleménynek kényszer eladása (árverése) kiíratnék, a mely esetet a felebbezési bíróság beállottnak tekintett. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor az egynegyed évi bérrészietet 5750 K helyett 5450 K.-ban állapította meg; mert a felebbezési bíróság bizonyítottnak vette, hogy P. Á. az általa alpereseknek bérbe adott «Erzsébet» szállóban a maga és családtagjai, valamint cselédsége részére a 77. alatti okiratban körülírt szobákat rendel-