Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

50 mében a felülvizsgálati kérelem rendén felhozott új tények és bizonyítékok, nem valamely eljárási jogszabálysértés bizonyítására, hanem a tényállás megállapítására vonatkozván, mint ilyenek tekintetbe nem vehetők, a kir. Guria az alpereseknek panaszait alaptalanoknak találta; mert felperes, mint kiskorú gyermekeinek term. és törv. gyámja, jogszabály szerint nemcsak jogosult, hanem köteles is gyámoltjainak érdekeit érvényesíteni, tehát azok érdekében perrel is felléphet; és minthogy a kiskorúak érdekében kötött szerződéseknek vagy a megkötött szerződéstől való elállásnak joghatályossága az 1877: XX. t.-cz. 113. § a utolsó bekezdése értelmében gyámhatósági jóváhagyástól függ; továbbá minthogy a peres felek között létesült adás-vételi szerződést az előadott tényállás szerint az illetékes gyámhatóság elvileg jóváhagyta és nincs megállapítva az, hogy az árvaszék peres feleknek a szerződéstől való elállásához hozzájárult; és ennélfogva az adás-vételi szerződés joghatályossága szempontjából közömbös az, hogy felperes az ingatlanok megvételére nézve M. A.-sal is szerződött; és minthogy a fennebi tényállás szerint a vételár-fizetésnek határideje lejárt és az 1876:XXXVI. t.-cz. 17. és 18. §-a értelmében az adás-vételi szerződés joghatályosságát nem érinti az a ténykörülmény, hogy az ingatlanok a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja részvénytársaság javára megterhelve vannak és a felebbezési bíróság ítélete egyebekben a peres felek közötti adás-vételi szerződésnek megfelel: nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, midőn a keresetnek az Ítélete szerinti értelemben helyt adott. Ezek alapján alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani annál is inkáb, mert alaptalan alpereseknek az eljárási jogszabálysértésre fektetett panasza is; ugyanis nem sértett eljárási jogszabályt a felebbezési biróság azzal, hogy a M. A. és Zs. J. között folyamatban levő per iratait be nem szerezte, mert alperesek az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint ezzel azt kívánták bizonyítani, hogy M. A. a per tárgyává tett ingatlanokat tovább eladta, ez a ténykörülmény pedig, tekintettel a kir. Guriának fennebb kifejtett jogi álláspontjára, a jelen perre döntő súlylyal nem bírhat. (Kir. Curia I. G. 144/1909. 1909 november 3.)