Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
-11 2!>64. Az, hogy forog-e fenn mulasztás vagy nem? jogkérdés. Habár a haszonbéri szerződés szerint a bérösszeg pontatlan fizetése esetére a szerződés megszüntethető, az a mulasztás, mely szerint haszonbérlő a január 31-én lejárt haszonbért haszonbérbeadó részére csak február 3-án adta postára, tekintettel a haszonbérbeadónak a szerződés megkötése alkalmával tett arra a kijelentésére, hogy egy kis pontatlanság nem lesz baj s e miatt megszüntetési jogával nem fog élni, úgy tekintettel arra, hogy a késedelmi időbe ünnepnap is esett, oly csekély menthető késedelem, a mely miatt a haszonbérbeadó a szerződést megszüntetni nem jogosult. A felebbezési bíróság a haszonbéri szerződést megszüntette, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította és perköltségben marasztalta a következő indokolással: Alaposnak találtatott az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály helytelen alkalmazásával mondotta ki a peres felek közt megkötött és írásba foglalt haszonbérleti szerződést a haszonbér pontatlan fizetése okából megszűntnek. Nem volt vitás, hogy a peres felek közt az A) alatti okiratba foglalt haszonbérleti szerződés köttetett, a melynek 3. pontja szerint az évi haszonbér az első évben négy egyenlő részletben évnegyedenként utólagosan fizetendő és mivel a haszonbérleti idő szerződési okirat 2. pontja szerint 1908 november 1-én vette kezdetét, az első negyedre járó haszonbérösszeg 1909 január 31-én járt le. Az A) alatti okirat 8. pontjában kiköttetett, hogy a haszonbérösszeg pontatlan fizetése vagy nem fizetése esetére a szerződés a haszonbérbeadó részéről azon év november l-re megszüntethető és nem volt vitás az, hogy az alperes az első negyedre járó haszonbérösszeget a szerződés megkötésekor ennek fejezete szerint D-en lakó, de a kereset szerint most már k—i lakos felperes része 1909 február 3-án adta postára. A felebbezési bíróság tényállásként állapította meg, hogy a
