Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
21 az ügyvédi jutalomdíja fejében kötelezett 100') holdas erdőterületet a felperestől a keresetbe vett 500,000 koronáért megvásárolni határozta, mert a vételár fedezete csakis az ingatlan állagában található; már pedig az 1898. évi XIX. t.-cz. 25. és 30. §-ai eltiltják a közös birtokosok gyűlését az állag tekintetében a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlásától. A m. kir. közigazgatási bíróságnak törvényes hatáskörében hozott ez az Ítélete jogerősen dönti el tehát azt, hogy semmis a m -i volt úrbéresek közös birtokosainak 1908. évi május hó 3-ik napján tartott közgyűlésén hozott és a felperes keresetének egyik jogalapját tevő. ahhoz A) alatt csatolt az a határozata, a mely szerint a felperestől holdanként 500 koronával, összesen tehát 500,000 koronával megváltja azt az 1000 holdas erdőterületet, a melyet az alperes közös birtokosság 1896. évi július hó 23. napján a felperessel kötött szerződéssel az oláhtopliczai (most: maroshévizi) 924. sz. telekjegyzőkönyvben A + 1 — 12 rsz. a. álló közös ingatlanokból felperesnek tulajdonul átengedett. Ebből kifolyóan pedig jogerősen eldöntötte a m. kir. közigazgatási bíróság azt is, hogy ugyancsak semmis az a B) alatti szerződés, a melyet az alperes birtokosság nevében K. Sándor közbirtokossági elnök a hatósági tilalom ellenére kötött volt meg a felperessel 1908 május hó 4-ik napján, a mely szerződéssel a közbirtokosság magát arra kötelezte, hogy a felperesnek vételár czimén 500,000 koronát fog 1908. évi május hó 15-ik napján megíizetni. Végül jogerősen döntötte el ez az Ítélet azt is, hogy T. Alimpiusz a törvény és az arra alapított hatósági tilalom megszegésével járt el, midőn az alperes közös birtokosság képviseletében azzal bizta meg dr. Gy. Gyula ügyvédet, hogy e kötelezettség jogosságát és fennállását a bíróság előtt beismerje. A m. kir. közigazgatási bíróságnak ebből az Ítéletéből a felülvizsgálati biróság azt a jogi következtetést vonja le, hogy a felperes keresetével érvényesített jogi igénynek nincs jogi alapja és hogy éppen ezért a felebbezési biróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a felperest keresetével, bár jórészt egyéb indító okból elutasította. E döntés következtében a felperes felülvizsgálati kérelmében foglalt többi panasz tárgytalanná lett. A felperes felülvizsgálati kérelme ezek szerint alaptalannak bizonyulván, őt azzal elutasítani és mint teljesen pervesztest, a
