Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

20 lyet ugyancsak az alperes közbirtokosság közgyűlése neki, ügyvédi jutalomdíj gyanánt, az 1896. évi július hó 26-án megkötött szerződéssel kötelezett volt; másfelől pedig arra, hogy e közgyűlési határozat végrehajtásaképpen az alperes közbirtokosság a B) alatti szerződéssel arra kötelezte volt magát, hogy ezt az 500,000 koronás összeget neki — a felperesnek — 1908. évi május hó 15-ik napján megfizeti. Ebben a jogvitában tehát első sorban azt kell vizsgálni, vájjon az A) alatti közgyűlési határozat és a B) alatti szerződés az 1908. évi XIX. t.-cz. értelmében joghatályosak-e vagy sem, illetve azt, vájjon az alperes közbirtokosság akaratának ott történt megnyilatkozása a felperes magánjogi követelésének érvényes jogforrásául szolgálhat-e ? Ennek a kérdésnek az eldöntése azonban, az 1898. évi XIX. t.-cz. értelmében, ugyancsak a közigazgatási hatóságok, illetve utolsó fokon a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Maga az alperes is korábban, dr. Gy. Gyula ügyvéd útján, ezekhez a hatóságokhoz fordult előterjesztéssel, majd panaszszal Marostorda vármegye közigazgatási bizottságának és e bizottságerdészeti bizottságának fönnemlített ama határozatai ellen, a melyekkel a felperes keresetének jogalapját tevő közgyűlési határozatot megsemmisítette és a m. kir. közigazgatási bíróság fönn ugyancsak már említett Ítéletével e panaszokat törvényes hatáskörében el is bírálta, miért is a felülvizsgálati biróság tekintettel az 1896. évi XXVI. t.-cz. 18. és 133. §-aira is, e panaszoknak e helyütt újból érdemben való elbírálásába nem is bocsátkozhatik. A m. kir. közigazgatási bircság pedig a szóban forgó és 1909 május hó 3 ik napján 1109. sz. a. hozott ítéletében kimondotta, hogy a közigazgatási bizottság teljesen törvényszerűen járt el, midőn az 1908. évi május hó 3 ik napján tartott birtokossági gyűlésen a felperestől «ingatlan vásárlására vonatkozóan a gyűlési jegyzőkönyv második pontja szerint hozott határozatot, a végrehajtása tekintetében már előlegesen kiadott tilalom fentartásával» megsemmisítette, mert az 1898. évi XIX. t.-cz. 5., 25. és 30. §-ai eltiltván a közös birtokosok gyűlését az erdők állaga felőli rendelkezéstől, a gyűlésnek ezzel ellenkező határozata törvénytelen, következésképpen semmis a gyűlés hatáskörén kivül eső az a határozat is, a melylyel 1908 május 3-án a felperesnek