Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

29515. A bérbeadó és a bérlő közt létrejött ama megállapodás alapján, hogy a bérbe adott vendéglőre vevőt keresnek s addig, míg ilyet találnak, a vendéglőt a bérlő tovább vezeti, bérbeadó ezt a bizonytalan időre szóló ideiglenes állapotot csak a megfelelő és esetleg birói megállapítás alá eső ideig tartozik tűrni, ennek elteltével pedig bérlő a bérleményt visszabocsátani köteles. A felebbezési bíróság alperest a vendéglői helyiségek visszabocsátására kötelezte, a kir. Guria pedig a perköltséget kölcsönösen megszüntette, egyebekben alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, a melyre nézve megjegyeztetik, hogy az abban felhozott új tényállítások, a melyek az alsóbiróságoknál elő nem fordultak, a S. E. 197. §-a értelmében figyelembe nem vétethettek. A felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság ítéleti tényállását, azt állapította meg, hogy a peres felek közt nem adásvételi, hanem kölcsönügylet jött létre és köttetett meg. a miből okszerüleg következik az, hogy az A) alatti okiratba foglalt az a tartalom, mintha a felperes eladta volna az alperesnek a vendéglőt és a vendéglői felszereléseket és mintha a 38,674 K vételár volt volna, c?ak a kölcsönügyletnek adásvételi ügylet alakjába elburkolására szolgált, az A) alatti okirat 6. és 7. pontjaiba foglalt azok a kikötések pedig, a melyek szerint a felperes az eladottaknak feltüntetett vendéglői felszerelések tulajdonjogát az állítólagos vételár teljes kifizetéséig magának tartotta fenn és a felperesnek az a jog adatott, hogy ez a fizetések teljesítésének elmulasztása vagy az alperes ellen végrehajtás foganatosítása esetében a vendéglői felszerelések kiadását követelhesse, azokat az Curiai határozatok. XV. köt. \