Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XVII természetével bírnak és ezeket a tárgyakat a nő nem az ideiglenes különváláskor, hanem csak a házassági kötelék végleges felbontása esetében követelheti vissza; ennek bekövetkeztéig pedig a férj a bir­toklás és használattól meg nem fosztható és az eme igényét bárkivel szemben is érvényesíteni jogosult. 304Í). 214. Az 1881 : LX. t.-cz. 66. §. rendelkezéséből következik, hogy abban az esetben, ha nem annak az adóssága mialt történt a tűzkár ellen biztosított ingóságokért fizetendő kártérítési összeg lefoglalása, a kinek a biztosított ingatlan tulajdonát képezte, a foglaltatókkal szem­ben iuénvkeresettel is felléphet, a kit a biztosított ingó tulajdona illetett. 3009. 261. Az 1875: XXXVII. t.-cz. 484. ^-ából önként következik, hogy abban az esetben, ha az, a ki a biztosílási ügyletet a biztosítási díj fizetésének elvállalása mellett, a biztosító féllel megkötötte, nem tulaj­donosa a biztosítás tárgyát tevő dolognak, miután a biztosítási illetve kártalanítási összeg a biztosítás tárgyát tevő dolgot helyettesíti, a biz­tosító által fizetendő kártalanítási összeget a biztosított tárgy tulajdo­nosának átengedni köteles, s neki csak az a joga marad fenn, hogy a tulajdonos helyeit fizetett biztosítási díjaknak részére megtérítését attól követelheti, ki a fizetendő kártalanítási összeget adósának ilynemű vélt joga alapján lefoglalta, a jogos tulajdonos igénykeresete következ­tében a kártalanítási összegnek a birói zár alól feloldását tűrni tarto­zik. 30G9. 26!. V. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY. (1875: XXXVII. t.-cz.) Ha az egyéni czég részvénytársasággá alakult át és az egyéni czég volt tulajdonosa a részvénytársaság igazgatójává vált: akkor ugyanaz üzletének átadásáról és a részvénytársasággal kötött megálla­podásról, nemcsak a rendes kereskedőnek a K. T. 271. ^'-ában előírt gondossága folyományaképen, hanem az üzleti forgalomban megköve­telt tisztességnél és megbízhatóságnál fogva is köteles a vele üzleti és szerzi"dési viszonyban levő kereskedőt haladéktalanul és megfelelő alakban értesíteni. Ha az egyéni czég volt tulajdonosa ezt sem a maga részéről, sem az általa vezetett részvénytársaság részéről nem tette, az ebből származó kárért mindketten egvctcmlegesen felelősek. 3043. 193. A K. T. 268. §-ában minden közös kötelezettségre az ellenkező bizonyításáig megszabott egyetemlegesség az üzJetnek átadójával és át­vevőjével szemben is hatályos, mely elv különben is megfelel annak az általános magánjogi szabálynak is, ho.ay az, a ki másnak egész vagyonát szerződéssel átveszi, az átruházónak a szerződés megkötése­kor fennálló tallózásaiért a hitelezőknek az adóssal egvelemlegesen Ciuiai határozatok. XV. köt. /<

Next

/
Thumbnails
Contents