Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

118 Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság eljárási és anyagi jogszabályt sértett meg annak megállapításával, hogy a felperes nekik a peres ingatlan birtokát csak tetszésétői függő visszavonásig engedte át, holott az ő birtokukat éppen úgy, mint a felpereshez való viszonyukat visszterhes szerződés szabályozza, a mely a felperesek javára a visszavonás jogát nem állapítja meg. Az alperesek panasza alapos. A peres feleknek azt a jogviszonyát, a melyet a felperes keresete vitássá tett, a felperes keresetéhez másolatban csatolt, de valódinak elismert A) alatti vagyonátruházási szerződés szabályozza, a mely a felperes keresetének is jogalapja. E szerződés szerint a felperes a peres ingatlant aörökre és megmásíthatlanul» adja át az alpereseknek, megengedve annak nevükre tulajdonul bekebelezéséi, de az ő haszonélvező jogának is telekkönyvi biztosítása mellett. Az alperesek ezért kötelezik magukat arra, hogy a felperessel közös háztartásban élnek, az egész birtokot a felperes rendelkezése szerint művelni, a felperest holtáig a leggondosabban ápolni, ellátni, gyógykezeltetni, és majdan tisztességesen eltemettetni fogják, ha a felperes ellátását elhanyagolnák, ennek joga van a szerződést hatálytalaníttatni. A szerződés 4. pontjának amaz intézkedése, hogy «a birtokátvevőt az ingatlanok birtokába csak átadó halála után lépnek, ez időtől húzzák hasznait, ez időtől viselik terheit, így fizetik az adót is» — a birtok szempontjából nyilvánvaló ellentétben van a szerződés többi rendelkezésével és ezekkel, valamint a megállapított ama tényállással egybevetve, hogy az alperesek a felperessel együtt évek óta laknak a tulajdonukként átruházott ingatlanban, a melyből őket a felperes keresetével kimozdítani kéri. csakis úgy értelmezhető, hogy a birtok haszonélvezete jut az alpereseknek a felperes halála után. E szerződéses megállapodás mellett a felperes csakis abban az esetben követelheti az A) alatti szerződésnek hatálytalanítását és az alperesekre ruházott tulajdon törlését, ha az alperesek vele rosszul bánnak és az ő gondozását illetően elvállalt kötelezettségüknek eleget nem tesznek, arról azonban, hogy a peres felek közt létesült jogviszony tartama a felperes tetszésétől függjön, ez a szerződés semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. Éppen azért a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett