Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

J16 A felperesnek a S. E. 185. §-a a) pontja alapján emelt az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság a keresetet az anyagi jogszabály sértésével utasította el, alaposnak találtatott. Az alakilag és tartalmilag nem vitás B) alatti okirat tartalma szerint az alperes arra kötelezte magát, hogy a 2187 K 50 f-t kitevő negyedévi bérösszeget negyedévenként előre, az évnegyedet megelőző hónap 25-ig fogja megfizetni és a bérbeadó felperes kikötötte, hogy a bér pontos fizetésének elmulasztása esetére a bérleti viszonyt megszüntetni jogosult. Nem volt vitás az a tény sem, hogy az alperes az 1909 augusztus 1-től november hó 1-éig terjedő évnegyedre járó bérösszegből csak 1200 K-át fizetett meg és erről a fizetésről a felperest a D) alatt csatolt, 1909 július 26-án kelt levéllel értesítette azzal a kérelemmel, hogy a meghaladó bérösszeg megfizetésére a felperes 1909 szeptember 1-éig halasztást adjon. Az alakilag és tartalmilag nem vitás és 1909 július 29-én kelt levél tartalma szerint, a melyet az alperes 1909 július 30-án kapott meg, a felperes a kért halasztást megtagadta és annak kijelentésével, hogy az alperes már késedelemben van, felhívta az alperest, hogy a hátralékos bérösszeget a levél vétele után azonnal fizesse be a kereskedelmi banknál. Az alperes pedig ezt a hátralékos bérösszeget nem a levél vétele után azonnal, hanem csak 1909 augusztus 4-én fizette meg. Ekként kétségtelen, hogy az alperes a bérfizetést pontosan nem teljesítette és hogy jogilag beszámítható késedelembe esett, a miből következik az, hogy a felperes a szerződési kikötésnél fogva a szerződés megszüntetését követelni jogosítva van. Ezt a késedelmet nem menti az, hogy a felperes a 2 V. alatti levélben még ki nem jelentette, hogy megszüntetési jogát gyakorolni fogja arra az esetre, ha az alperes a 2 •/. alatti levél vétele után azonnal a mulasztást helyre nem hozza, mert a mulasztás kikötött jogkövetkezményét, a melyről a felperes a 2 7. alatti levélben le nem mondott, az a körülmény, hogy a felperes a hátralék lefizetésére a 2 7. alatti levél vételéig halasztást engedett, el nem enyésztette. Minthogy pedig a felperes a késedelmes fizetés után már az 1909 augusztus 7-én postára adott levélben közölte az alperessel a szerződés megszüntetése iránti akaratát, ezzel a szerződés megszüntetése iránt kikötött jogát kellőleg fenn is tartotta.