Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

113 3003. A nőnek az a viselkedése, mely szerint férjét tiltott viszonyokkal rendszerint gyanúsította, holott a férj erre okot nem szolgáltatott, férjét nyilvánosan lekicsinyelte, lebecsülte, társaságban ok nélkül durva kifejezésekkel becsmérelte és ezzel a társaságban megbotránykozást keltett, férjét pletykákkal társadalmilag lehetetlenné tette és jó hírnevét veszélyeztette: jogos indokul szolgált a müveit osztályhoz tartozó férjének a házassági együttélés megszakítására. A felebbezési bíróság S. P.-nét a férje ellen ideiglenes nőtartás iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében kijelentette, hogy a felebbezési biróság ítéletét csak a S. E. 185. §-a a) pontja alapján és tehát az ügy eldöntésénél anyagi jogszabály helytelen alkalmazása, vagy mellőzése miatt támadja meg és panasza az, hogy a felebbezési biróság azt az anyagi jogszabályt nem alkalmazta, a mely szerint a nő a házasság tartama alatt mindaddig követelhet illő tartást, míg vétkessége a válóperbeli jogérvényes Ítélet által ki nem mondatik. Ez a panasz alaptalan azért, mert a házastársak különélése esetében a feleség részéről ideiglenes tartás iránt férje ellen indított perben tekintet nélkül arra, hogy a házasfelek valamelyike részéről indíttatott-e a másik íél ellen házassági bontó per vagy sem, mindig vizsgálandó és eldöntendő az a döntő jogkérdés, hogy a házas felek közül melyiknek volt jogos indoka a házassági együttélés megszüntetésére vagy helyre nem állítására és az a jogszabály, a melynek nem alkalmazását a felperes panaszolja, fenn nem áll. A felülvizsgálati kérelem további folyamán a felperes azt vitatja, hogy a felebbezési biróság a megállapított ténjállás alapján helytelenül mondotta ki azt hogy az alperesnek jogos oka volt a felperes viselkedése miatt a házassági együttélés megszakítására és így helytelenül utasította el a keresetet. Az ez irányú érvelés azonban nem bír megállható alappal. A felebbezési biróság tényállásként azt állapította meg és a kihallgatott tanuk vallomásával azt vette bizonyítottnak, hogy Curiai határozatok. XV. köt. o