Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
114 a felperes az alperest tiltott viszonyokkal rendszeresen gyanúsította és féltékenységével üldözte, holott az alperes erre okot nem szolgáltatott; továbbá, hogy a felperes az alperest nyilvánosan lekicsinyelte, lebecsülte, társaságban nyomorult gazembernek, pimasznak becsmérelte, még pedig minden ok nélkül és ezzel a társaságban megbotránykozást keltett, a társaságbeli tagokról valótlan, sértő híreket terjesztett és ezen pletyka természetével a társaságban kellemetlen helyzeteket teremtett elannyira, hogy az alperes felkéretett a mérnöki kar összejöveteleinek kerülésére és így a felperes az alperest társadalmilag lehetetlenné tette, végül, hogy a felperes G. J.-nek leveleket írt, tőle pénzt kért és kapott és mindezek által az alperes jó hírnevét veszélyeztette. A felperesnek a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálatnál is irányadó tényállásban foglalt cselekményei és viselkedése a m. kir. Curia meggyőződése szerint is elegendő jogos indokul szolgáltak a társadalmi állására nézve a művelt osztályhoz tartozó alperesnek arra, hogy ezek miatt a felperessel a házassági együttélést megszakítsa és mint a tartásra magát érdemetlenné tett feleségtől a tartást megtagadja és a felebbezési biróság jogilag helyesen döntött akkor, a mikor a fenti tényállás mellett a keresetet elutasította, mert az ideiglenes nőtartásra csak a vétkes férj a nem vétkes feleséggel szemben kötetelezhető; arra nézve pedig a felebbezési biróság Ítéletében nincs tényállás megállapítva, hogy a fenforgó esetben nem vétkes alperes a felperesnek viselkedését megbocsátotta volna, sőt ezzel a felperes a per folyamán nem is védekezett és így már csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az új tényállítása, hogy a peres felek néhány nappal a felperesnek a lakásból való kizárása előtt elháltak, valamint az az új tényállítása, hogy az alperes azért űzte el a felperest, mert ez az alperesnek a válásba beleegyezésre vonatkozó ajánlatát visszautasította a S. E. 197. § a értelmében tekintetbe nem vehető. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen maradván, őtet kellett a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján az alperesnek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 209/1909. 1909 deczember 17.)
