Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

\%lv JX} 103 hatályt és ennélfogva az a szerződési Tíikötés, hogy a tulajdonos a haszonbérlő példátlan magaviselete vagy az árenda pontos nem fizetése folytán a haszonbérlőtől a birtokot elvonhatja, jogszabály szerint a szolgálmány megválthatóságát ki nem zárja. A felebbezési bíróság J. József és 21 társának V. S. és társai elleni keresete alapján az illető ingatlanok megválthatóságát kimondotta és alpereseket költségben marasztalta, a kir. Guria elsőrendű alperest a felülvizsgálati kérelmével a per főtárgyára nézve elutasította, ellenben az összes költséget kölcsönösen megszüntette, a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a per tárgyává tett ingatlanokat terhelő szolgálmány megválthatósága tekintetében az összes felperesekkel szemben, a megváltási összeg mennyiségére vonatkozóan felperesekkel szemben, G. Sándort és G. Györgyöt kivéve, V. Sándor I. r. alperes anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt támadja meg felülvizsgálati kérelemmel; azonban a per főtárgyára nézve felhozott panaszai nem bírnak megállható alappal. A felebbezési bíróságnak az 1896 : XXV. t.-cz. 16. és 32. §-a, illetőleg a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállása szerint felperesek, illetőleg jogelődeik az I. r. alperes jogelődével a per tárgyává tett ingatlanok haszonvétele és ennek ellenértéke tekintetében azonos feltételek mellett szerződtek; a 3*/. és 47. alatti Írásbeli szerződések a peres felek között sem alakilag, sem tartalmilag nem vitásak; és a kikötött évi bért úgy a felperesi jogelődök, mint felperesek, kik a per tárgyává tett ingatlanoknak jelenlegi birtokosai, az I. r. alperes jogelődének és később alperes földesúrnak megfizették. A szerződések tartalma szerint pedig az alperesi jogelőd a szerződés rendén megnevezett felperesi jogelődöknek az ingatlanokat évi 21 K bér mellett beépítés és haszonvétel végett határozatlan időre engedte át azzal a czélzattal, hogy N. mezővárosnak még ki nem épült napkeleti részét mesteremberekkel betelepítse és kikötötte azt is. hogy ha a haszonbérlő magát példátlanul viseli, vagy az árenda fizetésének rendesen eleget nem teszen, a földesúr az épített házal elbecsültetheti, vagyis más szavakkal az ingatlant a haszonbérlő birtokából elvonhatja. Az előadott tényállásra való tekintettel helyes a felebbezési bíróságnak az az ítéleti álláspontja, hogy a per tárgyává tett