Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

99 hogy ők a H. Károly kezéhez befolyt vagy neki fizetett összegeket megállapodás szerint bizonyos követelések, tehát az 5000 K törlesztésére szánták és erre vonatkozó szándékukat H. Károlynak tudomására hozták volna. Ez a kiindulási pont azonban jogilag téves. Ugyanis jogszabály az, hogy a mikor az adós több tartozása közül meg nem jelöli azt a tartozást, a melyre az összes tartozások kiegyenlítésére nem elegendő fizetést teljesíteni kívánja, akkor az ilyen fizetés által a több tartozás közül elsősorban az tekintendő törlesztettnek, a mely legrégebben lejárt, másodsorban pedig az, a mely az adósra nézve legterhesebb, a lejárt kamat vagy költség pedig a tőkét megelőzi. Minthogy pedig a felebbezési biróság nem bocsátkozott a tényállásnak oly irányban megállapításába, hogy az I. és II. r. alpereseknek a D) alatti számvitel tartozik rovatában felsorolt, és összesen 60,176 K 59 f különféle tartozásai közül, a melyekre 28,033 K 7-5 f. törlesztés történt, volt-e olyan tartozás és mennyi, a mely a kereseti 5000 K-nál korábbi és lejárt s esetleg az A) alatti 5000 K-ás tartozásnál terhesebb volt, ennél fogva a felett a kérdés felett, hogy a kereseti 5000 K a D) alattiban felsorolt törlesztésekkel elenyészettnek tekintendő-e, az V. és VI. r. alperesekkel szemben, a kik a 3 •/. alatti egyezséget alá nem irták, ezúttal dönteni nem lehetett, azért a felebbezési biróság ítéletének az V. és VI. r. alpereseket marasztaló részét a S. E. 20 L § a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot megfelelő eljárás után az összes költségre is kiterjedő új érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. Az I., II., III. és IV. r. alperesek felülvizsgálati kérelme sikertelen maradván, ezeket az alpereseket a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség arányos részének megtérítésére is a S. E. 168. és 204. § a alapján kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 190/1909. 1909 deczember 14.) 2997. A kölcsönügylet nem az adóslevél kiállítása által vagy az által jön létre, hogy az adós a kölcsön nyújtását a hitelezőtől kéri és azt a hitelező igéri, mindkettő pedig esetleg a kölcsön megvalósítása iránt intézkedik, hanem 7*