Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

90 eltartására. Ez a nyilatkozat csakis úgy értelmezhető, hogy az alperes a felpereseknek természetben tartását vállalta magára mindaddig, a mig velük közös háztartásban és gazdálkodásban élnek együtt és ezt a felfogást tartalmazza a m. kir. Curiának a peres felek közt lefolyt más ügyben 1908. évi május hó 6. napján 4190/1907. =z. a. hozott és az iratoknál levő jogerős ítélete is. Ellenben nem nyújt ez a nyilatkozat semmiféle támasztópontot az olyanféle értelmezésre, hogy az alperes a teljeskorú, munkára és keresetre képes felpereseknek életfogytiglan tartását minden ellenszolgáltatás nélkül és arra az esetre is akarta volna vállalni, ha a köztük addig fönnállott élet- és gazdálkodási közösség megszűnik. Az alperes tehát a megállapított ténykörülmények között sem törvény, sem jogügylettel vállalt, sem önkéntes kötelezés alapján a teljeskorú felperesek tartására kötelezve nem lévén: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn az alperest erre a tartásra kötelezte. Éppen azért a felebbezési biróság Ítéletét megváltoztatni, az első-, másod- és harmadrendű felpereseket keresetükkel elutasítani és őket, mint teljesen perveszteseket, a per összes, tehát a velük szemben sikeres felülvizsgálati eljárás költségének is arányos részben viselésére kötelezni kellett. (S. E. 109., 168., 204. §•§.) (Kir. Guria I. G. 191/1909. 1909 deczember 9.) 2994. Ha eladó az ingatlanterületéért szavatosságot vállalt és vevők az ingatlant nem egy általány összegű, hanem holdanként megállapított vételárért vásárolták meg, vevők egy közhasználatban levő és több más birtokos által használt területért vételárt fizetni nem tartoznak. W. Ferencznek J. Milán és társának ingatlan vételára iránti perében a felebbezési biróság alpereseket 2055 K 40 f-ben marasztalta, ellenben felperes további 1090 K iránti követelésével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az alsó bírósági Ítéletek agyállása szerint felperes leszállított keresete rendén alperesektől a nekik eladott ingatlanok hátralék vételára czímén 3142 K-t és ennek esedékes kamatait köve-