Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

82 meke tartására nézve perbeli cselekvőképességgel bir, azonban a gyámhatóság jogosítva van a törvénytelen gyermek tartása érde­kében a szükséges intézkedéseket megtenni és a természetes atyával szemben a per vitele szempontjából gondnokot vagy gyá­mot is kirendelni; már pedig dr. L. Á. gyámot a kereset mellett bematatott végzés szerint a gyámhatóság e per folyamatba téte­lére és vitelére egyenesen utasította. Egyebekben is úgy felperes, mint alperes felülvizsgálati ké­relme alaptalannak találtatott; mert olyan esetben, a mikor mint a jelen ügyben a törvénytelen gyermek tartására vonatkozó fize­tési kötelezettség időtartama a gyermek bizonyos életkoráig bírói­lag előzően már megállapíttatott, ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy az anya a tartásdíj fizetését további időre is követel­hesse, ha a gyermek abban az életkorban, még az anya társa­dalmi állásához képest keresetképtelen, a keresetképesség meg­állapításánál pedig tekintetbe veendő, hogy az anya jogosítva van oly életpályát választani gyermekének, a mely az ő társa­dalmi állásához illő és annak megfelel, a természetes atya azon­ban az ő vagyoni viszonyaihoz mérten ahhoz hozzájárulni tarto­zik; és mert nem lévén vitás az, hogy a gyermek, anyjának és gyámjának elhatározásához képest, műveltebb osztálybeli élet­pálya elérhetése czéljából ezidőszerint már a gymnasiumi 5-ik osztályt jó sikerrel végzi, a kir. Curia is úgy találta, hogy az anya társadalmi állásának az felel meg, ha a gyermek a közép­iskolákat végezve, oly képzettséget nyer, mely megfelelő kereset­mód elérhetésére elégséges. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, midőn alperest arra kötelezte, hogy az a gyermek részére a mennyiség tekintetében nem kifogásolt tartási összeget a gyermek közép­iskoláinak bevégzésével annak 18 éves koráig megfizesse. De nem sértette meg a felebbezési bíróság a S. E. 168. §-át sem, mert egyik peres fél felebbezése sem vezetett sikerre. Mindkét fél felülvizsgálati kérelme elutasíttatván, a felül­vizsgálati eljárás költségét is megszüntetni kellett. (Kir. Curia [. G. 188/1909. 1909 deczember 3.)

Next

/
Thumbnails
Contents