Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

79 mellékletei szerint a felek között nem vitás az, hogy másod- és harmadrendű alperesek az elsőrendű alperes bizonyos tartozásáért felperes javára készfizetői kezességet vállaltak. Az A) alatti okiraton alperesek aláirása közjegyzőileg van hitelesítve; erre való tekintettel tehát a felebbezési bíróság a S. E. 73. §. rendelkezéséhez képest annak az okiratnak alapján jogszabály megsértése nélkül fogadta el valónak azt, hogy a másodés harmadrendű alperesek az elsőrendű alperes mellett 15,000 K tőke és járulékai erejéig vállaltak felperes javára készfizetői kezességet. A S. E. 87. §. 2. pontjának rendelkezéséből következik, hogy felperesnek vezérigazgatója és pénztárnoka a jelen perben tanuként kihallgatható volt; az pedig, hogy a felebbezési bíróság szakértők kihallgatását mellőzte és a tanuk vallomásával ennek bizonyító ereje szempontjából mit talált vagy nem talált és miért bizonyítottnak, hogy továbbá felperes kereskedelmi könyvének szakértő meghallgatása nélkül is tulajdonított-e és miért bizonyító erőt, a S. E. 64. §. szerint egyaránt a bizonyítékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik és mint ilyen, a S. E. 197. §. szerint érdemileg felülvizsgálat alá nem vonható. Az alsóbirósági Ítéletek, tárgyalási jegyzőkönyvek és ezek mellékletei szerint a jelen perben nem hozattak fel olyan körülmények, a melyek indokolttá tennék azt, hogy másod- és harmadrendű alperesek felperesnek fizetés helyett a kereseti követelésnek csak birói letétbe helyezésére köteleztessenek. A felebbezési bíróság az indító okok előadása mellett, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti indokait is, tényként azt állapította meg, hogy felperes az elsőrendű alperes javára az A) alatti okirat alapján 10,000 koronát folyósított és hogy erre csak 500 korona fizettetett vissza, a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó e mellett a tényállás mellett pedig megfelel az alkalmazandó anyagi jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az a döntése, a mely szerint másod- és harmadrendű alpereseket 9500 koronában és ennek kamatában egyetemlegesen elmarasztalta. Ezeknél fogva másod- és harmadrendű alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani és a S. E. 204. §. szerint a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 176/1909. 1909 deczember 1.)