Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
m 2989. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében csak azt kéri, hogy a felebbezési bíróság Ítélete feloldassék s a felebbezési bíróság további eljárásra utasíttassák, a felülvizsgálati eljárásnál tárgytalan a felülvizsgálati kérelemben felhozottak közül mindaz, a mi esetleg a jogszabály helyes alkalmazása mellett azt eredménzezhetné, hogy a felebbezési biróság Ítélete az ügy érdemében megváltoztassék, hanem csak az döntendő el, hogy a felebbezési biróság Ítélete további eljárás elrendelése mellett feloldassék? (S. E. 190., 203. és 204. §§.) A kir. Guria felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Felpereseknek felülvizsgálati kérelmükben előterjesztett kérelme az, hogy a felebbezési biróság Ítélete feloldassék, a felebbezési biróság az általuk ajánlott bizonyitás felvételére, ennek alapján a tényállásnak újabb megállapítására és új Ítélet hozatalára utasíttassék; erre a kérelemre való tekintettel tehát a S. E. 190. és 203. §§. útmutatásához képest a felülvizsgálati eljárásnál tárgytalan és így tekinteten kívül hagyandó volt a felülvizsgálati kérelemben felhozottak közül mindaz, a mi esetleg a jogszabály helyes alkalmazása mellett azt eredményezhetné, hogy a felebbezési biróság Ítélete az ügy érdemében, avagy a költség viselése kérdésében egészben, vagy részben megváltoztassék; hanem a felülvizsgálati biróság által csupán az döntendő el, hogy törvényszerűen van-e helye annak, hogy a felebbezési biróság megtámadott ítélete felperesek felülvizsgálati kérelme következtében további eljárás elrendelése mellett feloldassék? Ilyen feloldásnak a S. E. 204. §. szerint helye van akkor, ha az ügy a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás hiányossága vagy szabálytalansága miatt érdemi eldöntésre nem alkalmas; azonban jelenleg ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn. A S. E. 204. §. szerint ugyanis a felebbezési biróság az újabb eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni tartozik a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi állásponthoz; arra pedig, hogy ez a jogi álláspont helyes-e, visszatérni nem lehet;