Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

74 felebbezési bíróság ítélete szerint nem állapíttatott meg, hogy felperes életfogytiglani haszonélvezeti jogát alperesnek örökre és visszavonhatlanul engedte át; továbbá minthogy jogszabály szerint a szülők részére fentartott életfogytiglani haszonélvezeti jognak a gyermekeik javára való átengedése ily ténykörülmények között ideiglenesnek, a szülők tetszésétől függőnek tekintendő és minthogy a felebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint felperes az ingatlanok és ingók haszonélvezetét alperesektől megvonta, nem sértett jogszabályt a felebbezési biróság, midőn a keresetnek Ítélete szerint részben helyt adott. Alperesek felülvizsgálati kérelme sikertelen lévén, a S. E. 204. §-a értelmében alpereseket a felülvizsgálati eljárással felmerült felperesi költség megfizetésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 163/1909. 1909 november 30.) 2986. A nő azzal, hogy férjét a büntető biróság előtt alaptalanul bűncselekménnyel vádolta, érdemetlenné tette magát arra, hogy férje neki a nőtartás pénzbeli egyenértékét megfizesse. Ily esetben a büntető eljárás eredményének ismerete előtt a per érdemileg el nem bírálható. A felebbezési biróság alperest havi 30 K ideiglenes nőtartási díjban marasztalta, ellenben a kir. Curia mindkét peres fél felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: Jogszabály ugyan az, hogy ha a házastársak együttélésének megszakítását tűrhetetlen viselkedésével a férj okozta, az nejét ideiglenesen külön ellártani köteles; ámde jogszabály az is, hogy ha a nő a különélés alatt oly cselekményeket követ el, melyek őt férje általi eltartására érdemetlenné tették, a férj tartási kötelezettsége megszűnik. A felebbezési biróság ítélkezésénél ez utóbb említett jogszabályt megsértette. Ugyanis a felebbezési biróság az elsőbiróság által megállapított tényállást elfogadva és annak jogi döntését is magáévá téve, az okból mondotta ki alperes tartási kötelezettségét, mivel