Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

68 egyéb tartozására fordittassék; a bizonyításnak ekként történt mellőzésével tehát a felebbezési bíróság eljárási szabályt meg nem sértett. A felebbezési bíróság az ítéletében a tényállás megállapítása szempontjából a per anyagát méltatta és a S. E. 64. §-ban előírt indokolási kötelezettségének eleget tett; e szempontból tehát a felebbezési bíróság eljárási szabályt szintén nem sértett meg. Az alsóbirósági Ítéletekben és tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt ügyállás szerint felperes 8000 K és járulékainak megfizetésére irányuló keresetét az A) alatti okiratra, illetőleg az ebben foglalt jogügyletre az A) alatti okirat alapján nyert zálogjogi bekebelezésre is utalással alapította és a felek között nem vitás az, hogy az A) alatti okirat alakilag és tartalmilag való; már pedig az elsőbiróság 1908. Sp. V. 498/8. számú jogerős részitéletével alperest a kereseti alapon 4600 koronában és járulékaiban elmarasztalta; ilyen körülmények között tehát a jelen perben további döntés tárgya már csak az, hogy alperes az A) alatti okirat, illetőleg az ebben foglalt jogügylet alapján tartozik e felperesnek további 3400 K-t és járulékait megfizetni; ellenben a jelen pernek nem tárgya az, hogy alperes felperesnek más czímen és alapon adósa-e ? Az A) alatti okirat óvadék okmánynak van czímezve és az 1899. évi május hó 15. napján alperes által kiállítva; tartalmazza pedig azt, hogy alperes felperestől váltóhitel alapján 8000 K-t készpénzben leolvasva kölcsön vett, ezt alperes beismeri és alperes kötelezi magát arra, hogy a 8000 K-t és kikötött kamatait felperes kívánságához képest bármikor megfizeti és per esetén köztörvényi kölcsön czimén is aláveti magát az ott meghatározott bíróságnak és eljárásnak; továbbá kijelenti alperes, hogy ennek a tartozásnak fedezésére szolgáló és már kiállított vagy prolongált váltók tekintetében felperesnek korlátlan telepítési jogot ad, hogy ingatlanára a zálogjog bekebelezését megengedi, a mely zálogjog 8000 K tőke és járulékok erejéig be is kebeleztetett, ellenben az okirat nem tartalmazza azt, hogy az abban foglalt megállapodás, illetőleg jogcselekmény alperesnek egyéb már fennálló, vagy utóbb keletkezendő valamely tartozására is vonatkoznék. Ezek szerint az A) alatti okirat, illetőleg az abban foglalt megállapodás és az azáltal a jelzáloggal nyert biztosíték nem egyúttal felperesnek, egyéb az alperessel szemben netán fennálló