Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

69 vagy utóbb keletkezendő követelésére, hanem szorosan csak magára az abban meghatározott 8000 K-ra és járulékaira vonatkozik ; ebből pedig jogszerűen következik, hogy felperes az abban az okiratban foglalt megállapodást és az azáltal a jelzáloggal nyert biztosítékot netán fennálló egyéb követelésére, különösen egyoldalúan ki nem terjesztheti. Az alsóbirósági Ítéletekben és tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt ügyállás szerint a felek között nem vitás az, hogy alperes az A) alatti okirat kiállítása után, nevezetesen az 1903. évben felperestől G000 K újabb kölcsönt kapott, a mi jelzálogilag biztosítva nincs, hogy alperes az A) alatti okirat kiállítása után felperesnél tőkében 3400 K-t, továbbá 300 K-t törlesztett. A felperes által vitatott az a jogszabály, hogy az adós részéről hitelezőjének minden közelebbi rendelkezés nélkül teljesített fizetés által több tartozása közül az tekintendő törlesztettnek, a mi jelzálogilag biztosítva nincs, nem létezik, ellenkezőleg, a jogszabály az, hogy ilyen esetben a több tartozás közül az tekintendő törlesztettnek, a mi keletkezésére nézve korábbi, vagy az adósra nézve terhesebb, már pedig a fentiek szerint alperesnek 8000 K-s tartozása korábbi és a dolog természeténél fogva, mint jelzálogilag biztosított, az alperesre nézve terhesebb, mint a 6000 K tartozása. Ehhez képest felperest terhelte a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy alperesnek vagy ennek hozzájárulása mellett felperesnek a 3400 K törlesztése alkalmával tett kijelentése az volt, esetleg a felek között egyébként megállapodás jött létre az iránt, hogy az illető 3400 K ne a 8000 K törlesztésére fordítassék; már pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint ezek közül egyik sem történt meg. Ezekhez képest a 3400 K tőketörlesztés a 8000 K-ra számítandó; ez által pedig a 8000 K-ból 3400 K fizetés által jogilag megszűnvén, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy felperest erre a 3400 K-ra és kamataira nézve elutasította; és minthogy ekként mindkét fél részben nyertes és részben vesztes lett, a S. E. 110. és 168. §§. rendelkezéséhez képest a felebbezési bíróság belátásától függött az, hogy az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségét a felek között kölcsönösen megszüntette.