Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

51 a helyettük ekként fizetett összegeket egészben vagy részben el­engedte volna. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint al­peresek az illető vásárvámszedési jogot az illető hat éven át háborítatlanul haszonbérletben tartották, az illető hat évre vonat­kozóan az illető haszonbéri összeg után időről-időre felperes ter­hére járadékadó rovatott ki, a mi az egész hat évre járulékaival együtt kitett 15,240 koronát; ezt az összeget időről-időre fel­peres fizette ki, de a kirovás és kifizetés czímén alpereseket az illető hat éven át nem, hanem csak a hatodik év utolsó napján terhelte meg; a megtérítés iránt felperes alpereseket a hat éven át fel nem szólította, hanem ezzel az igényével jóval a szerző­dés megszűnte után, nevezetesen akkor lépett fel, a mikor alpe­reseket a szerződésből már kibocsátotta és alpereseknek az óva­dékukat visszaadta; alperesek azt a 15,940 koronát felperesnek eddig sem egészben, sem részben meg nem térítették. A mint ezt a felebbezési bíróság is felhozta, a m. kir. köz­igazgatási bíróság pénzügyi osztálya az 1904. év január hó 30. napján hozott 22. sz. döntvényében kimondotta, hogy a városok­nak és községeknek a vásártartási és helypénzszedési jogból eredő jövedelme abban az esetben sem róható meg tőkekamat és járadék­adóval, a midőn ez a jog királyi kiváltságon vagy más törvényes czímen alapszik; továbbá felperes panaszára a m. kir. közigaz­gatási bíróság az 1904. évi április hó 8. napján 624/P. 1904. sz. alatt hozott ítéletével tekintettel a 22. sz. döntvényére, felperes terhére vásárvámszedési jogból eredő jövedelem után az 1902. és 1903. évekre kivetett járadékadónak és járulékainak töröltetését és visszafizetését elrendelte, ellenben felperest az az előtti évekre kivetett ennek az adónak törlésére vonatkozólag előterjesztett ké­relmével ,azért utasította el, mert ezeknek kivetése jogerőre emel­kedett. Ezek után eldöntendő az a jogkérdés, hogy felperesnek al­peresek ellenében a 15,240 korona iránt megtérítési igényére nézve bir-e és mennyiben jogmegszüntető hatálylyal az a körül­mény, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 22. sz. döntvényéhez képest a 15,240 korona tulajdonképen tör­vényszerűen kivethető sem volt volna, hogy felperes alpereseket a kivetésre időről-időre nem figyelmeztette, hogy felperes a 15,240 korona kivetése ellen annak idején időről-időre jogorvoslattal nem 4*

Next

/
Thumbnails
Contents