Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
35 A felebbezési bíróság felperest bérlet megszüntetése iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felebbezési bíróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabályok sértése miatt L. Sámuel Henrik támadta meg felülvizsgálati kérelemmel ; felhozott panaszai azonban alaptalanok. Eljárási jogszabály sértéseként azt panaszolja ugyanis, hogy a felebbezési bíróság indokolás nélkül mellőzte H. Albertnek és K. Albertnek tanuként kihallgatását arra*a ténykörülményre, hogy L. Sámuel Henrik, a mikor az A) alatti határozatot megkapta, H. Albert városi tanácsos előtt tüstént kijelentette, hogy a női kiszolgálat tilalmát el nem fogadja, s a B) alatti szerződési tervet e tilalom belefoglalása miatt alá nem írja, a biztosítékot pedig, valamint a két évnegyedi béreket H. Albert városi tanácsos az iránti ígéretei folytán tette le, illetőleg fizette ki, hogy a női kiszolgálás iránti tilalmat visszavonatja, illetve annak engedélyezését kieszközli, és ennek a tanácsosnak közvetlen felhívása folytán adta be L. Sámuel Henrik 1907. évi szeptember 27-én az engedélyezés iránti kérvényét. Az írásban beadott, s a szóbeli tárgyaláson előadott írásbeli felebbezésben azonban L. Sámuel Henrik K. Albert tanura csak annak a tényállításnak bizonyítása végett hivatkozott, hogy a pöczegödör és a kéménytakarítás iránti gondoskodás a város kötelessége volt; H. Albertet pedig tanuként az írásbeli felebbezés tartalma, továbbá a csatolt különirat, és az Ítéleti indokok szerint egyrészt a H. Albert Ígéreteinek és biztatásainak, másrészt a pöczegödör tisztítási kötelezettségnek, és a szerződés írásban megkötése iránti kikötésnek bizonyítására kérte kihallgatni. A felebbezési bíróság tehát nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy K. Albertnek tanuként kihallgatását, L. Sámuel Henriknek H. Albert tanácsnok előtt tett nyilatkozataira, és a tanácsnoknak biztatásai tényére, indokolás nélkül mellőzte. A felebbezési bíróságnak az az eljárása pedig, hogy H. Albert tanukénti kihallgatásának az imént említett ténykörülményekre mellőzését nem indokolta, szabálytalan ugyan, de ez a szabálytalanság a megtámadott Ítélet feloldására elég okul nem szolgálhat azért, mivel a rendezett tanácsú városok vagyonának bérbeadása, és a bérleti feltételek megállapítása körüli rendelkezés az ezen városokra nézve fennálló rendszabályoknál fogva nem 3*
