Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
36 az egyes városi tanácsosoknak, hanem a városi tanácsnak hatáskörébe tartozván, annak a jogkérdésnek eldöntésére, hogy jogilag létrejött-e a peres felek közt a bérleti szerződés átruházására vonatkozó megállapodás, és milyen feltételek mellett, teljesen lényegtelen kérdés az, hogy L. Sámuel Henrik a kereseti bérleménynek reá átruházása körül milyen nyilatkozatot tett H. Albert tanácsos előtt, és ez utóbbi neki milyen szóbeli Ígéreteket tett. Valamely tanú kihallgatásának mellőzése pedig a per eldöntésére lényegtelen ténykörülményekre, jogszabályba nem ütközik. Eljárási jogszabálysértésként panaszolja továbbá L. Sámuel Henrik azt. hogy a felebbezési biróság indokolás nélkül mellőzte T. Elise és S. Anna tanuknak kihallgatását arra a ténykörülményre, hogy L. Sámuel Henrik az ő korábbi üzletében női kiszolgálást alkalmazott, és ugyanezeket a leányokat az új üzletbe is felfogadta. E panaszra vonatkozólag is áll az, hogy a felebbezési biróság szabálytalanul járt el, a mikor ezeknek a tanuknak mellőzését nem indokolta, de ez a szabálytalanság sem szolgálhat elég indokul a megtámadott Ítélet feloldására, mert teljesen lényegtelen a perben felmerült jogkérdések eldöntésére az a ténykérdés, hogy L. Sámuel Henrik előbbi üzletében alkalmozott e női kiszolgálást és hogy e czélra nőket az új üzletbe felfogadott-e vagy sem, és így a tanuk kihallgatásának mellőzése által jogszabály nem sértetett. Továbbá eljárási jogszabály sértéseként panaszolja L. Sámuel Henrik azt, hogy a felebbezési biróság indokolási kötelességének nem tett eleget, a mennyiben az írásbeli felebbezésben felhozott érvelés ellenére ki nem mondotta annak a jogszabálynak helyességét, hogy a bérlő jogosítva van a bérlemény tárgyát szerződés szerinti rendeltetésének megfelelőleg használni, és ezen használati kereten belül mindaz, a mi megtiltva nincs, megengedett* nek tekintendő, és azonfelül a felebbezési biróság meg nem állapította, hogy a szerződés mily időtartamra és minő feltételek alatt jött létre. Ez a panasz azért alaptalan, mert a felebbezési biróság részletesen indokolta azt a döntését, hogy a peres felek közt a keresethez C) alatt csatolt okiratba foglalt s P. Gyulával kötött bérleti szerződés átruházása iránti megállapodás jogilag létrejött, annak a feltételei pedig magában az okiratban foglaltatnak, és a
