Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

26 hajtás végett engedményezés, a melyet a Táltótörvény 15. §-a, mint tételes intézményt is jogrendszerünkbe iktatott, nem színleges, hanem csak korlátolt hatályú átruházás, a mennyiben nem ruházza ugyan át a követelés tulajdonát, de az adósra nézve teljes joghatálylyal lehetővé teszi az engedményes kezéhez való fizetést, viszont az engedményest a fizetés joghatályos felvételére, sőt annak per útján szorgalmazására is feljogositja. Éppen ezért a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a felperesnek kereshetőségi jogát megállapította, azon a jogalapon, hogy az általa megállapított tényállás szerint, P. Gyula a keresetbe vett követelést behajtás végett ruházta a felperesre és nem sértett meg jogszabályt azzal sem, hogy ennek következtében az alperest, a ki a készfizető kezességnek elvállalását a felperes javára D. Zsigmond és neje ellenében jogerős birói határozattal megítélt követelés erejéig elismerte, a kinek kezességvállalása tehát nem szinleges, a kit a felperes és P. Gyula közt fenforgó jogviszony jogi hatálylyal semmi irányban sem érint és a ki a felperes kezéhez történő teljesítéssel semmiféle jogsérelmet nem szenvedhet, ama meg sem támadott tényállás alapul vételével, hogy a keresetbe vett követelést D. Zsigmond és neje ki nem fizették, a még fennálló kereseti követelés megfizetésére kötelezte. Nem állhat meg alperesnek a turpis causára alapított panasza sem, mert a kir. Guria 1907. I. G. 2. sz. a.* hozott feloldó végzésével már kimondotta, hogy a kereseti- követelés nem olyan jellegű, a mely birói úton nem érvényesíthető, ez a döntés pedig az ebben a perben eljáró bíróságra és az abban érdekelt összes felekre nézve, mint itélt dolog, feltétlenül kötelező. (Kir. Curia I. G. 124/1908. 1908 szeptember 18.) 2842. A ki valamely közkereseti társasággal nem egyes és egyszerre teljesítendő ügyletet, hanem több időre terjedő állandó üzleti összeköttetést létesített, a szerződést nem tartozik teljesíteni a közkereseti társaság megszűnte után az annak helyébe lépett egyéni ezéggel szemben. * Lásd XII. kötet 305. lapján.