Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

azt is, hogy a felperes az így vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Mivel pedig jogszabály, hogy viszonyos teljesítésre irá­nyuló szerződéses megállapodásnál, ellenkező kikötés híján, a két szerződő fél szolgáltatásának és ellenszolgáltatásának egy időben kell történnie: a felperes az alperesektől mindaddig nem követelheti az adásvevési szerződésben elvállalt fizetési kötele­zettségnek teljesítését, míg a maga részéről nem tett eleget szer­ződéses kötelezettségének. Éppen azért a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a felperest keresetével idő­előttiség okából utasította el. A felperesnek az az álláspontja, hogy az italmérési enge­délyről lemondás kikötése törvénybe ütközik és ezért bírói úton nem is érvényesíthető, téves azért, mert az italmérési jövedékről szóló 1899 : XXV. t.-cz. 15. §-ának 1. pontja értelmében a le­mondás az engedély megszűnésének törvényesen elismert egyik módja lévén, mivel semmiféle jogszabály nem tiltja azt, hogy valaki valamely jogosultságáról, bárha szerződéses kötelezés kö­vetkeztében is, lemondjon: a peres felek tiltó jogszabályba ütkö­zés nélkül állapodhattak meg abban, hogy a felperes le fog mon­dani a R. községben élvezett italmérési engedélyről, annál is inkáb, mert — a mint azt a m. kir. Curia 1904 nov. 23-án I. G. 340. sz. ítéletével is kimondotta* — az 1899 : XXV. t.-cz. L, 15., 31. és 35. §-ainak rendelkezései az italmérési engedély bérbeadását vagy másra átruházását nem nyilvánítják az erre vonatkozó szerződés érvénytelenségét eredményező tiltott jog­ügyletnek, hanem ebben az esetben is csak elvonhatónak mond­ják ki az italmérési engedélyt. A felebbezési bíróság tehát nem sértett meg jogszabályt, midőn a peres felek közt a saját meg­állapítása szerint létrejött jogügyletet nem nyilvánította tiltott­nak és birói úton sem érvényesíthetőnek, hanem midőn a fel­peres lemondását a kereseti követelés egyik előfeltételeként álla­pította meg. (Kir. Guria I. G. 100/1908. 1908 szeptember 1.) * L. X. kötet 134. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents