Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

9 2832. Az elmegyengeség magábanvéve, ellentétben az elmebetegséggel, nem zárja ki az akaratelhatározást és így nem teszi feltétlenül cselekvőképtelenné az elmegyengeségben szenvedőt, hanem a gyengeelméjű csak abban az esetben válik korlátolt cselekvőképessé, ha megfelelően gondnokság alá van helyezve. Az a kérdés, hogy az illető okirat kiállítása idejében a félnek elmetehetsége olyan mértékben meg volt-e zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt, tisztán ténykérdés és ennek a ténykérdésnek megállapítása nem függ attól, hogy a fél akkor gondnokság alá helyezve volt-e, vagy nem? Ügyállás : H. Etel és H. Ida kiállítottak egy okiratot, mely szerint 2000—2000 K megfizetése ellenében nagybátyjuk, E. J. javára, az anyjuk után reájuk szállt örökségről lemondottak. Keresetet indítanak R. J. ellen a szerződés érvénytelenítése iránt az alapon, hogy ők az okirat kiállítása idejében elmegyengék voltak. A felebbezési bíróság megállapítva, hogy felperesek már az okirat kiállítását megelőzően elmegyengeség miatt gyógyintézetben voltak elhelyezve, az okirat kiállítása idejében pedig elmetehetségük olyan mértékben meg volt zavarva, hogy e miatt akaratuknak szabad elhatározási képességével nem birtak, a szerződést érvénytelennek mondotta ki, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással; A jelen per érdemére nézve nem bir különös jogi jelentőséggel az, hogy felperesek a D) alatti okirat kiállításakor elmebetegek vagy csak gyengeelméjűek voltak-e ? A kir. Guria 1770/P. 1907. számú Ítéletében ugyanis csak azt mondotta ki, hogy az elmegyengeség magában véve, ellentétben az elmebetegséggel, nem zárja ki az akaratelhatározást és így nem teszi feltétlenül cselekvőképtelenné az elmegyengeségben szenvedőt, hanem a gyengeelméjű csak abban az esetben válik korlátolt cselekvőképessé, ha megfelelően gondnokság alá van helyezve. A kir. Guriának most idézett Ítélete tehát távolról sem érinti azt az állandóan követett birói gyakorlatot, hogy a mely félre nézve meg van állapítva, hogy valamely szerződésben résztvétele idejében az ő elmetehetsége olyan mértékben meg volt zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességé-