Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

287 12-én Magyarország és Ausztria részéről is Hágában megkötött nemzetközi egyezmény, a melyet a magyar királyi igazságügyminiszter 1907. évi január hó 16-án terjesztett beczikkelyezés végett a magyar képviselőház elé (1. Igazságügyi Javaslatok Tára VII. k. 1907. évf., 99. és kk. 11.) és a melynek Magyarország és Ausztria közt megfelelő értelemben való kölcsönös alkalmazása iránt Magyarország és Ausztria kormányai egymással 1906. évi deczember hó 16-án, ill. 30-án külön egyezményt is kötöttek, a melyet törvényeink közé beczikkelyezés végett ugyancsak 1907. évi január hó 16-án terjesztett a magyar királyi igazságügyminiszter a magyar képviselőház elé (1. u. o. 121. és kk. 11.). Ez az egyezmény, a mely bár még nem kötelező hazai jogforrás, de híven tükrözteti vissza a magyar állam által is az egyezmény aláírásával elfogadott nemzetközi jogi fölfogást erről a kérdésről, midőn 5. czikkében úgy rendelkezik, hogy «a gyámság minden esetben a kiskorú hazai törvénye által meghatározott időpontokban és okokban kezdődik és ér véget», a mely szabály az 1874: XXIII. t.-czikk 2. §-,ira alkalmazva kétséget kizáróan annyit jelent, hogy a magyar nő férjhezmenetelével minden esetben teljeskorúvá lesz, akár megtartja házassága révén magyar állampolgárságát, akár nem. Es a jelen jogvita szempontjából éppen az alperesnő állampolgárságára tekintettel, jelentősen jő figyelembe az osztrák legfőbb törvényszéknek gyakorlatában kifejezésre jutott és a föntiekben kifejtettekkel teljesen egyező az a jogi fölfogás, hogy a külföldi, sőt kifejezetten a magyar nő osztrák állampolgárral kötött házassága által is teljeskorúvá lesz, ha hazájának joga ezt így szabja meg (v. ö. az osztrák legfőbb törvényszék 1865 aug. 22-én 7142. sz. a. és 1900 november 16-án 15203. sz. a. hozott ily értelmű Ítéleteit (a Samml. von civilrechtl. Entscheidungen d. k. k. obersten Gerichtshofes v. k. 168. 1. 2259. sz. a. és XXXVII. k. (új folyam III. k.) 650. 1. 1185. sz. a.) De nemcsak az 1874: XXIII. t.-cz. helyes értelmezése adja meg a jogalapot arra, hogy a 24. éven aluli alperest, osztrák állampolgárral kötött házassága ellenére, teljeskorúnak tekintsük házasságkötésének időpontjától kezdve, hanem a nemzetközi magánjognak vonatkozó jogtételei is, úgy, amint azokat az uralkodó jogi fölfogás alkalmazza ós részben már egyes országok tételes jogának alkotó részeivé is tette. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi magánjognak egyik iránya