Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

'368 seknek megfelelő állapotban bocsátotta vissza, jogosan vissza nem tartható, mert a visszabocsátáskori netaláni hiányok fedezésére a szerződés tartalma szerint adott biztosíték szolgál. A felperesek felülvizsgálati kérelme sikertelen maradván, ők voltak az alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére is kötelezendők. (Kir. Curia I. G. 92/1909. 1909 június 9.) 2943. Az 1881: LX. t.-czikk 244. §-a a nyilván valótlan ^agy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból folyó felelősségre nézve rendeli ugyan ugyanama törvény 236. §-ának megfelelő alkalmazását, ebből pedig az következik, hogy ez alkalmazásnak csak akkor van helye, ha a zárlat alapján kártérítést és a zárlatot kérőnek pénzbirságban marasztalását követelő fél bebizonyítja hogy a zárlatot kérőnek vele szemben követelése nemcsak egyáltalán fönn nem állott, de jóhiszemmel ilyennek fönnállását föl sem tehette, még kevésbé érvényesíthette. A felebbezési bíróság felpereseket 9515 K 56 f kárkövetelés és, 1000 K pénzbírság kirovása iránti keresetükkel, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn őket keresetükkel elutasította, holott a megállapított tényállás mindenben igazolja annak az 1881 :LX. t.-cz. 236. és illetve 244. §-ára alapított jogosságát. Ez a panasz nem állhat meg. Az 1881: LX. t.-cz. 244. §-a ugyanis a nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból folyó felelősségre nézve rendeli ugyanama törvény 236. §-ának megfelelő alkalmazását, ebből pedig az következik, hogy ez alkalmazásnak csak akkor van helye, ha a zárlat alapján kártérítést és a zárlatot kérőnek pénzbirságban marasztalását követelő fél bebizonyítja, hogy a zárlatot kérőnek vele szemben követelése nemcsak egyáltalán fönn nem állott, de jóhiszemmel ilyennek fönnállását föl sem tehette, még kevésbé érvényesíthette.