Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

263 peres a cséplőgépet T. Imrével együtt a peres felek időközben (1906 okt. 17-én) jogerősen felbontott házasságának tartama alatt vásárolta és nem lévén vitás a megállapított tényállás szerint az sem, hogy az alperes a cséplőgép felerészének tulajdonát nem külön vagyonából szerezte: a felebbezési bíróság csak az 1840. évi VIII. t.-cz. 8. §-át alkalmazta, midőn a szóban forgó cséplőgép felerészét a peres felek közszerzeményének minősítve, annak negyedrésze pénzbeli értékét, vagyis 1000 koronát a felperes javára közszerzemény czimén az alperessel szemben megítélte. Azzal sem sértett meg a felebbezési biróság anyagi jogszabályt, hogy nem állapította meg jogi tény gyanánt azt, hogy az alperes a szóban forgó cséplőgépnek felerészét tulajdonul ifj. P. Ferenczre ruházta át, magának csak a gép életfogytig tartó haszonélvezetét tartva fenn. Mert bár téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy ehhez az átruházáshoz a felperesnek beleegyező hozzájárulása is szükséges lett volna, téves azért, mivel az együtt szerzett vagyon kezelése és az avval való rendelkezés joga a házasság tartama alatt megszorítás nélkül a férjet illeti, a ki csak a halál esetére való intézkedés tekintetében van a közszerzemény felére korlátozva, mégis tekintve, hogy a felebbezési biróság megállapítása szerint, az alperes nem bizonyította be a cséplőgép tulajdonának felerészben iíj. F. Ferenczre történt átruházását és tekintve, hogy az alperesnek a per folyamán csatolt ily értelmű egyoldalú írásbeli uyilatkozata nem bizonyítja ez átruházásnak joghatályos megtörténtét, nevezetesen hogy ő azt joghatálylyal elfogadta volna, a felülvizsgálati biróság is úgy találta, hogy ez az átruházás jogérvényesen nem jött létre. Az alperes felhozta az a körülmény, hogy a felperes a gép körül közszerző tevékenységet nem fejtett ki, figyelembe azért nem jöhet, mert az, vájjon a másik házastárs járult-e a kérdésben levő vagyontárgy megszerzéséhez, megmunkálásához vagy jövedelmező tételéhez vagy sem ?, nem fosztja meg a házasság tartama alatt szerzett vagyontárgyakat közszerzemény jellegüktől. Nem sértett, meg a felebbezési biróság anyagi jogszabályt avval sem, hogy a gép értékének megállapításánál nem vonta le a házasfelek különválása óta a gépért az alperes által kifizetett hátralékos vételárt 1333 korona 14 filléres összegben. A közszerzemény megállapítása ugyanis állandó joggyakorlatunk értelmében csak a házasságnak megszűnése után történ-