Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

•264 hetvén meg, a házasság tartama alatt kifizetett adósság a házastársak összes közszerzeményi vagyonát csökkenti; éppen azért csakis az adósságok levonása után lehet szó közszerzeményről, miért is az egyes házastársak kózszerzeménybeli hányadának meghatározásánál a házasság tartama alatt kifizetett adósság, mint önálló követelés és vagyontárgy számításba nem jöhet. Ugyanezen a jogalapon kellett elutasítani az alperesnek azt a panaszát, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a R. Péter-féle követelésből az alperes által a házasság tartama alatt kifizetett 100 koronát a felperes terhére nem számította le annak követeléséből és viszont ugyanezen a jogalapon kellett elutasítani a felperes panaszát a R.-féle követelésből az ő terhére megállapított G0 korona 38 fillér hányadrész tekintetében, mert a megállapított tényállás szerint az alperes e tartozásból 120 koronát és 76 fillért már a házasságnak felbontása után fizetvén ki: ez a tartozás, tekintet nélkül jogczimére és keletkezésének időpontjára, mint az egész közszerzeményt terhelőt, mindkét peres felet egyenlő részben terheli. Éppen ezért a felebbezési biróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a felperest ebből a tartozásból 60 korona 38 fillérnek megtérítésére kötelezte, illetve az alperes viszontkeresetének ily összeg erejéig helyt adott. El kellett utasítani a felperesnek csatlakozási kérelmében a cséplőgép keresményének hányadára vonatkozóan előterjesztett panaszát és kérelmét is. Meg lévén ugyanis állapítva a gépnek közszerzemény-minősége, annak jövedelme a házasságnak megszűnéséig tehát ebben az esetben a peres felek házasságának 1906 október 17-én történt jogerős felbontásáig, nem pedig a felebbezési biróság téves felfogása szerint a házasfelek önkéntes különválásának időpontjáig a közszerzeményt gyarapítja ugyan, de evvel a jövedelemmel a közösen szerzett vagyont számadás nélkül kezelő férj — és nem, mint a felebbezési biróság Ítélete tévesen megjelöli: főszerző férj — szabadon rendelkezhetik. A feleség tehát ennek az időközi jövedelemnek, mint a közszerzemény önálló alkotó részének megosztását épp oly kevéssé követelheti, a mint hogy a férj nem követelheti az illető közszerzeményi vagyon alkatrész megszerzéséért a házasság tartama alatt kifizetett összegeknek közszerzemény czimén visszatérítését, illetve az ő javára beszámítását. A házasság tartama álatt ugyanis — a köz-