Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

257 az 1881. évi november hó :28-án biiói egyezséget kötöttek, melynek rendén az úrbéres község egyeteme a követelt tőke és kamatjának megfizetésére kötelezte magát; a bíróság ezt az egyezséget elfogadta és később ennek alapján hg. M. Alfréd és gr. D. P.-né mint akkor kiskorú gr. D. D. term. és törv. gyámja kérelmére a s.-i községi biró által képviselt ottani úrbéres lakosok összes ingóságaira a kielégítési végrehajtást elrendelte. A felebbezési bíróság Ítélete szerint a jelenleg személyesen perbe vont alperesek részéről ellenvetett itélt dolog kifogásnak helyt adott és felpereseket keresetükkel a megállapított tényállás alapján ebből az okból elutasította és a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt felperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel. Felperesek panasza lényegileg alapos; mert jogszabály szerint itélt dolognak csak ugyanazon jogviszonyra vonatkozó és ugyanazon peres felek között folyamatban volt perben keletkezett jogerős birói döntés tekintendő; már pedig az előadott tényállásra és a jelen perbeli keresetre való tekintettel kétségtelen, hogy az előző perben az úrbéresek egyeteme, most pedig a volt úrbéresek állítólagos jogutódai saját személyükben vonattak perbe, következőleg az előző perben szerepelt alperes a jelenleg perbevont alperesekkel nem ugyanazonos személy; jogszabályt sértett tehát a felebbezési biróság, midőn az itélt dolog kifogásnak helyt adott; azért Ítéletét megváltoztatni és a felebbezési bíróságot új ítélet hozatala szempontjából további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Felpereseknek az a további panasza, hogy az elsőbiróság Ítélete H. Mária és 0. András alperesek részéről is felebbezettnek tekinthető nem volt volna, alaptalan; mert az itélt dolog kifogása megtétetvén, ennek fenforgása az összes alperesekre egységesen döntendő el; ennélfogva a S. E. 139. §-ának megfelel a felebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a nem felebbező alpereseket a többi felebbező alpereshez csatlakozottaknak tekintette. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása az előadottak szerint a kereset főtárgyának érdemi elbírálására alkalmas nem lévén, a perköltség viselésének kérdése a S. E. 204. §-a értelmében a hozandó ítéletre volt fentartandó. (Kir. Guria I. G. 62/1909. 1909 jun. 2.) Curiai határozatok. XIV. köt. 17