Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

logjog ingatlanaira felperes javára bekebeleztethessék; felperes pedig kijelentette, hogy alperes ellen csak az ebben az okiratban foglaltak értelmében járhat el és alperes ellen bizonyos 1500 K-ás váltó alapján senki jogokat nem érvényesíthet; végül per esetére felek alávetették magukat a sommás eljárásnak és bármely szabadon választandó budapesti kir. járásbíróság illetékességének. Ezek szerint' az A) alatti okirat a tartalmánál fogva az illető üzleti összeköttetés eredményének elismerése, megerősítése, miként és mikor leendő kiegyenlítésére vonatkozó megállapodás és e mellett a felek részéről kivételes bíróság illetékességének elvállalása, tehát egyáltalában és semmi irányban sem újítás, következésképen már ezért sincsenek a felek elzárva attól, hogy az A) alatti okiratban foglaltakkal szemben az eredeti kötelemre térjenek vissza és az eredeti kötelemből helyt fogható védelmet megfelelően érvényesítsenek. A felebbezési biróság ítéletében foglaU és becsato't okiratok tartalmával nem is ellenkező tényállás szerint az az üzleti •összeköttetés, a mi az A) alatti okiratban közelebbi megjelölés nélkül van felhozva, abból állott, hogy a peres felek között értékpapírokra vonatkozóan tőzsdei kötések létesültek, a melyeknél az értékpapírok természetben való átadása eleve ki volt zárva, a feleknek az ügyletek kötésénél létesült akaratelhatározás nem a valóságos szállításra, hanem a leszámoláskor mutatkozó értékkülönbözet kölcsönös megtérítésére irányult, az Aj alatti okiratban kitett követelés ilyen értékkülönbözeti tőzsdeügyletek elszámolásának eredménye és az illető 1500 K-ás váltó is ilyen különbözet fejében adatott. E mellett a tényállás mellett az alkalmazandó anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, a mely szerint az illető 7056 K 97 f.-t és ennek járulékát felperes javára meg nem ítélte; mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a felek között tisztán értékkülönbözet czéljából létesült fogadásszerű ügyletnek vagyoni eredménye a rendes biróság előtt nem érvényesíthető. Ehhez képest nem forog fenn jelenleg az az eset, hogy az A) alatti okiratban foglalt megállapodás már eredetileg érvénytelen volna, hanem az a megállapodás csak a rendes biróság előtt nem érvényesíthető; éppen ezért nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal sem, hogy felperes ama kérelmének,