Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

247 hiszen a S. E. 2:2. §-a értelmében a sommás eljárásban is van helye mind fő-, mind mellékbeavatkozásnak, még pedig mind a felperes, mind az alperes mellett, — ebben az esetben a IV. rendű alperesnek az I—III. rendű alperesekkel egyetemleges kötelezettsége egyfelől onnan ered, bogy a IV. rendű alperes jogelődei kötelezettségeit kifejezetten magára vállalta a nélkül, hogy a felperesek ennek ellenében az I—III. rendű alpereseket kötelezettségeik alól felmentették volna, a mi az alperesek közt az együttesen kötelezett adóstársak jogviszonyát teremtette meg; másfelől onnan, hogy a felperesek az elsőbiróság előtt 1907 okt. 30-án megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint keresetüket az előbb beavatkozó IV. rendű alperesre alperesi minőségben is kiterjesztették, egyetemleges kötelezettséggel kérve a IV. rendű alperesnek is marasztalását, a mely kiterjesztést és kérelmet az összes alperesek kifejezetten tudomásul vették, a per egész folyamán nem téve kifogást az egyetemleges marasztalásra irányuló kérelem ellen. Ily körülmények közt a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn nem az összes alpereseket marasztalta egyetemleges kötelezettséggel, miért is Ítéletét ennek az Ítéletnek a rendelkezéséhez képest megváltoztatni kellett. Ennek az Ítéletnek a rendelkezése szerint immár alperesek ellenkövetelésüknek egy részével pernyertesekké, felperesek pedig követelésük egy részével pervesztesekké válván: az elsőbiróság előtt lefolyt eljárás költségét, a S. E. 110. §-a értelmében, ehhez a végeredményhez képest kellett a peres felek közt arányosan megosztani, miért is az alpereseket a felebbezési bírósági ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával, az elsőbirósági eljárás költségének csak arányos részében lehetett elmarasztalni. E döntés következtében az alperesnek ebben a kérdésben előterjesztett panasza tárgytalanná vált. E döntés szerint a felebbezési eljárásban mindkét fél részben nyertessé és részben vesztessé válván, felülvizsgálati kérelmeknek pedig egyike sem vezetvén egészen sikerre: a felebbezési és felülvizsgálati eljárás költségét a peres felek közt kölcsönösen meg kellett szüntetni. (S. E. 110; 168, 204. §§.) (Kir. Curia I. G. 59 1909. 1909 május 14.)