Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

volna; mivel a bármily kedvező sorozás nem egyenlő értékű a fizetéssel, a melyet a hitelező adósától lejárt követelésének megszüntetése végett követelhet; mivel ily körülmények közt a megállapított tényállásból nem vonható le az a jogi következtetés, hogy a felperes követelése részben vagy egészben megszűnt: a felebbezési bíróság nem sértett meg sem anyagi, sem eljárási jogszabályt, midőn az árverési iratokból nem állapította meg, hogy a felperes javára a szóban forgó árverési vételárból mily összeget sorozott a telekkönyvi hatóság és midőn a remélt fedezet jogczímén nem utasította el a felperest keresetével, hanem marasztalta az alperest is a felperes követeléséből általa is elismert fennálló részének megfizetésére. A IV. r. alperesnek a végrehajtási eljárás 190. §-ára alapított panasza azért nem állhat meg, mert e jogvita folyamán az ama törvényszakaszban foglalt rendelkezés alkalmazásának lehetősége sem forogván fenn, a felebbezési bíróság annak alapján nem is rendelkezhetett és így az eme törvényszakaszban foglalt jogszabályt sem sérthette meg ítéletével. A IV. r. alperes felülvizsgálati kérelme, ezek szerint, alaptalannak bizonyulván, őt azzal elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselélésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 28/1909. 1909 május 4.) 2924. Állandóan követett biroi gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy ha a nő társadalmi állásának megfelelő megélhetése saját vagyonából biztosítva van, részére ideiglenes tartásdíj még akkor sem Ítélhető, ha a férj hasonméretű vagyonnal és keresménynyel bír. A felebbezési bíróság felperest ideiglenes nőtartás iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alaptalan a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor meg nem állapította tényállásként azt, hogy az alperesnek a becsatolt telekkönyvi kivonatban foglalt birtokon kívül még 80 holdnyi birtoka van;