Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

223 mert a felebbezési bíróság tényállásként megállapítván azt, hogy a felperesnek magának van annyi jövedelme, a melyből magát társadalmi állásához mérten tisztességesen eltarthatja, a per érdemi eldöntésénél lényegtelen az, hogy az alperesnek van-e atyjától átadott 80 hold földje. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság nem indokolta azt a ténymegállapítását, hogy a felperes vagyona 800 koronát jövedelmez ; mert a felebbezési bíróság az Ítélet indokaiban tüzetesen felhozta azt, hogy a felperes vagyonának jövedelme mennyiségére vonatkozó tényállás megállapítása iránti meggyőződését az iratokhoz csatolt telekkönyvi kivonat, becslevél és adókimutatásból, valamint a szakértők véleményéből merítette, ezzel tehát meggyőződését indokolta. Végül alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság, a mikor a keresetet elutasította, megsértette azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a férj nejét külön eltartani köteles, ha a különélésre a férj szolgáltatott okot; mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a házastársaknak a férj hibájából különélése esetében a nőnek fizetendő ideiglenes tartásdíj czélja az, hogy a nő megélhetése addig is, míg a házassági bontóperben a vagyoni viszonyok végleg rendeztetnek, biztosíttassék és a tartás fizetése iránti kötelezettség birói megállapításánál a nő vagyoni viszonyai, sőt keresetképessége is tekintetbe veendők, a miből önként következik az az állandóan követett birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogyha a nő társadalmi állásának megfelelő megélhetése saját vagyonából biztosítva van, részére ideiglenes tartásdíj még akkor sem Ítélhető, ha a férj is hasonértékű vagyonnal és keresménynyel bír. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy a felperesnek az ő társadalmi állásának mérlegelése mellett van annyi vagyona és jövedelme, a melyből magát tisztességesen eltarthatja, ennélfogva nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az alperes tartásdíj fizetési kötelezettségét meg nem állapítva, a keresetet elutasította, habár az 1894: XXXÍ. t.-cz. 90. §-ára való hivatkozása téves volt is, mert az idézett törvény csak a bontó per tárgyát képező végleges nőtartásról intézkedik. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az alperesnek okozott