Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

321 történtnek minősített felmondás követkéztében, a kereset megindításakor már esedékes volt; mivel ugyancsak a felebbezési bíróság megállapította, hogy a felperes és a IV. r. alperes közt a kezességből keletkező fizető kötelezettség dolgában külön megállapodás létre nem jött, a 2"/. a. levél pedig, helyes értelmezéssel, ilyen megállapodást nem tartalmaz; mivel végül, a felebbezési tárgyalásról felvett és a S. E. 197. §-a értelmében a tényállás megállapítása körül bizonyítékul egyedül felhasználható jegyzőkönyv tanúsága szerint, a IV. r. alperes a felperessel szemben a követelésnek időelőtti érvényesítése tekintetében felhozott kifogásáról kifejezetten lemondott: mindezekből következik, hogy a felebbezési bíróság nem sértett meg sem anyagi, sem eljárási jogszabályt, midőn a IV. r. alperessel szemben is ennek az ügynek a IV. r. alperes kötelezettségének fennállása és terjedelme szempontjából érdemleges elbírálásába bocsátkozott. Panaszolja továbbá a IV. r. alperes, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn kimondotta, hogy az a körülmény, hogy a felperes az egyenes adós ellen vezetett végrehajtás során egészben vagy részben fedezetet nyer. nem fosztja őt meg attól, hogy a követelés behajtását az egyetemlegesadóstársakkal szemben is egyidejűleg szorgalmazhassa. Ez a panasz sem állhat meg. Az egyetemlegesen kötelezett adósok és kezesek mindegyike élhet ugyan az ellene forduló hitelezővel szemben azzal a kifogással, hogy követelése a főadóstól vagy valamelyik kezestől szerzett kielégítés útján vagy más módon részben vagy egészen megszűnt és hogy ennek következtében az egyetemlegesen kötelezettektől követelésének csak még joghatályosan fennálló részét követelheti. Átnde a IV. r. alperes a per egész folyamán maga sem állította, hogy a felperes követelése részben vagy egészben kifizetés útján megszűnt, hanem maga is csak azt állította, hogy a főadós ellen vezetett végrehajtás útján a felperes követelése az ingatlan árverési vételárából fedezetet talál, mert azt a követelést a telekkönyvi hatóság olyképpen sorozta, hogy a felperesnek ezzel a perrel érvényesített egész követelése járulékaival együtt az. árverési vételárból kielégítést fog nyerni. Mivel, azonban a felebbezési bíróság nem állapította meg, hogy a felperes a szóban forgó árverési vételárból az ezzel a perrel érvényesített követelésének törlesztésére bármely összeget valósággal kézhez vett