Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

184 átvette és használja, a felebbezési bíróság a pert ez alapon bírálja el. A Guria határozata következtében tartott felebbezési tárgyaláson alperes most már pergátló kifogást tesz az alapon, hogy az A. alatti okirat érvénytelen lévén, a sommás eljárás kikötése hiányában az ügy nem tartozik a sommás birói eljárás alá. A felebbezési biróság a pergátlo kifogásnak helyt adott és a pert megszüntette, ellenben a kir. Guria a pergátló kifogást elvetette és a felebbezési bíróságot a G. 123/1908. számú végzésében meghatározott eljárásra utasította a következő indokolással: A felebbezési biróság megtámadott végzésével alperesi részről arra alapított pergátló kifogásnak, hogy a kereset az összegre való tekintettel sommás eljárás alá nem tartozik, helyet adott és ezen az alapon az eljárást megszüntette; azonban alperesek az elsőbiróság előtt és különösen az érdemleges ellenkérelem előterjesztése előtt pergátló kifogással nem éltek és az elsőbiróság a birói illetékesség felett külön nem is határozott; ennélfogva a felebbezési biróság megtámadott végzése elsőfokú határozatnak jelentkezik és így az ellen az 1881. évi LIX. t.-czikk 54. §. 1. pontja, illetőleg a S. E. 28. §-a szerint egyfokú felfolyamodásnak helye van. Az a pergátló kifogás, hogy a kereset az összegre való tekintettel sommás eljárás alá nem tartozik, nem olyan, a mit a biróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni köteles, de természeténél fogva olyan sem, a mit a mindenkori alperes az elsőbiróság előtt és az érdemleges ellenkérelme előterjesztése előtt hibáján kívül nem érvényesíthetne; a jelen esetben tehát a S. E. 153. §-a szerint olyan pergátló kifogás mái1 csak a felebbezési eljárásban érvényesíthető és a felebbezési biróság által tekintetbe vehető nem volt volna. Egyébiránt a kir. Guria 1908. G. 123. sz. végzésével a felebbezési biróság Ítéletét részben feloldotta, a felebbezési bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás kellő megállapítására és arra utasította, hogy hozzon a felperes kereseti követelése felett a költség viselésére is kiterjedő új ítéletet; a kir. Guria eme határozata következtében tehát a S. E. 204. §. útmutatásához képest a jelen perben az illetékesség hiányára többé visszatérni ezért sem lehetett. (Kir. Guria I. H. 7/1909. 1909 márczius 23.)