Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

173 ezzel a saját bekebelezett bérleti jogáról, a mely 1913. évi július hó 8-ig tartott, és a mely jog a ház többi részére nézve meg sem szűnt, a felperesekkel kötött bérleti szerződésben meghatá­rozott két évi időtartamra a bérbeadó tulajdonos javára kétség­telenül lemondott. Az a körülmény, hogy J. Györgyné az irányában alperesek javára íentartott kezelési, bérszedési és bérbeadási jog ellenére bocsátkozott a ház egy részének bérbeadásába, csak az ő rossz­hiszeműségét állapithatja meg, de nem érinti a felperes jóhisze­műségét és a bérleti szerződés érvényét. Az előadottakhoz képest az alperesek a jóhiszemű felperes­sel szemben jogilag olyanoknak tekintendők, mint a kiknek M. Benedek és társa czéggel kötött bérleti szerződése a háznak el­adása következtében J. Györgyné vevőre szállott át, s mint a kik ezzel megszűntek bérbeadók lenni, a miből jogilag következik, hogy az a birói egyezség, a melyet az alperesek M. Benedek és társa czéggel a tényállás szerint kötöttek, és a melynek alapján a szóban forgó hávéházi helyiség és berendezések visszabocsátá­sára irányzott végrehajtás elrendeltetett, a felperessel szemben joghatálylyal nem bir, annyival kevésbé, mivel viszont a felperes jogilag nem tekinthető a M. Benedek és társa czég albérlőjének sem, hanem a háztulajdonossal kötött bérleti szerződés alapján olyan közvetlen bérlőnek, a ki a helyiséget saját szerződésileg szerzett jogán a háztutajdonostól birja, a mely szerződéshez M. Benedek és társa bérlő czég, a melynek bérlete az egész házra még tovább 1913. évig volt meghatározva, maga is hozzájárul­ván, ezzel a kávéházi helyiség bérlete iránti jogáról az 1908. június 1-től 1910 június l-ig terjedő két évi időtartamra lemon­dott, s a szerződés tartalma szerint a szerződési biztosíték átvé­telére és a bérek beszedésére nem M. Benedek és társa czég, hanem M. Benedek, mint a háztulajdonos J. Györgyné megbízottja volt felhatalmazva. Minthogy pedig az alperesek javára a felperes által bérelt és általa használatba vett kávéház-helyiség kiürítése iránt M. Benedek és társa czég ellen intézett végrehajtás a felperes hasz­nálati jogát sérti, a rendelkező rész értelmében kellett határozni,, és az alpereseket, mint a per végeredményéhez képest perveszte­seket a S. E. 109. és 168. §-ai alapján az elsőbi rósági és feleb­bezési költség megtérítésére is kötelezni.

Next

/
Thumbnails
Contents