Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
169 tőkék adják meg; ezek a gyümölcsfák, díszcserjék és szőlőtőkék tehát, habár bizonyos koczkázattal esetleg át is ültethetők, magának az ingatlannak tárgyilag és jogilag az alkatrészei, az idézett törvényczikk 25. és 49. §-a rendelkezéséhez képest tehát magának az ingatlannak kártalanításánál veendők számításba, és így nem tartoznak azok közé az ültetvények és állaguk sérelme nélkül elmozdítható egyéb tárgyak közé, a melyekért az idézett törvényczikk 24. §-a szerint a kártérítés sommás birói eljárás útján igényelhető. Ilyen körülmények között az illető gyümölcsfák, díszcserjék és szőlőtőkék iránt kártérítésre vonatkozóan az eljárást a S. E. 27. és 166. §-a szerint a felebbezési bíróság hivatalból is tartozott volna megszüntetni; éppen ezért arra a kártérítésre nézve mindkét alsóbiróság Ítéletét fel kellett oldani és az eljárást megszüntetni, egyúttal a teljesen vesztesnek tekintendő felperest a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján az összes költségben marasztalni. (Kir. Guria I. G. 222/1908. 1909 márczius 12.) 2902. A pertárgy értékének megállapításánál nem vehető tekintetbe a peres feleknek az a kijelentése, hogy az érték azért haladja meg a 2500 K-t, mivel a peres kérdés eldöntése az egész község lakosságát érdekli. A kir. Guria alperes fölülvizsgálati kérelmét hivatalból visszautasította a következő indokolással: A kereset tárgya az volt, hogy az alperes egy 20 öl hosszú deszka- és léczkerítés elkészítésére köteleztessék, s ennek nem teljesítése esetében a felperes részére ugyanannak a kerítésnek elkészítése czéljára ölenkint 7 korona, összesen tehát 140 korona költség megfizetésére köteleztessék. Kétségtelen tehát, hogy a per tárgyának értéke csak 140 koronát tesz ki. Való ugyan, hogy az elsőbirósági eljárásban a peres felek a per tárgyának értékét 2600 koronára tették, de kifejezetten •csak azért, mert a peres kérdés eldöntése az egész község lakosságát érdekli; ez az indok azonban nem alkalmas arra, hogy a