Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

165 nyítékul szolgáiba!ó tárgyalási jegyzőkönyv szerint pedig I. Béla és neje felperesek ellen a t-i kir. törvényszéknél a miatt, hogy felperesek a velük kötött haszonbéri szerződés rendén elvállalt kötelezettségeiket haszonbérletük tartama alatt nem teljesítették, 28.922/907. és 29,016/907. sz. a. 15,761 K 91 f erejéig kártérítés iránt keresettel léptek fel, és felperesek nem vonták kétségbe, hogy ez a per még folyamatban van, és alperes a kereset elutasítását ez alapon kérelmezte. I. Béla és neje a per adatai szerint alperes mellett csak ennek védelmére avatkoztak a perbe, és az előadottak szerint felperesek ellen a velük kötött szerződés alapján kártérítésért külön perrel léptek fel; ebből pedig jogszerűen az következik, hogy jelen perben eldöntés tárgyává nem tehető az, hogy felperesek az I. Bélával és nejével szemben a velük kötött haszonbéri szerződésből kifolyólag egyáltalán tartoznak-e és mennyiben tartoznak kártérítéssel, hanem döntés tárgyát csak az képezheti, hogy felperesek alperestől az óvadéknak kezükhöz leendő kiadását követelhetik e vagy sem; következőleg jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy ebben a perben annak a megállapításába bocsátkozott, hogy felperesek I. Bélával és nejével szemben mily mérvben tartoznak kártérítéssel, és ennek folyományaképen az óvadék visszakövetelhetését a megállapított kártérítési összeg kifizetésétől tette függővé. A felperesek és az alperes "között létrejött alhaszonbérleti szerződésből nem állapítható meg és a felebbezési bíróság Ítélete szerint tényként sem állapította meg azt, hogy ezeknek a szerződő feleknek akarati egysége arra irányult, hogy alperes magára vállalta volna a fizetési kötelezettséget arra a kötelezettségre nézve is, melyet I. Béla és neje felperesek ellen támaszthatnak a miatt, hogy felperesek a velük kötött haszonbéri szerződés rendén elvállalt kötelezettségeket az alatt, míg haszonbérlők voltak, nem teljesítették. A felperesek és I. Béla és neje között létrejött E) a. szerződés 4. pontja, és különben az óvadék jogi természete szerint •is, az óvadék a haszonbérlőnek a haszonbéri szerződésből folyó összes kötelezettségei biztosítására szolgálván, ebből jogszerűen következik az is, hogy I. Béla és neje nem kötelezhetők arra, hogy az óvadékot a haszonbéri szerződés megszűnése daczára kiadják addig, míg a haszonbéri szerződés alapján érvényesített kártérítési igényük jogerős eldöntést nem nyert.