Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

kozás a felebbezési bíróság ítélete ellen megengedett jogorvoslat, és így a dolog természetéből következik, hogy a csatlakozási kérelemnek is magában kell foglalnia mindazt, a mi a S. E. 190. §-a szerint a felülvizsgálati kérelemre nézve elő van írva; már pedig a nevezett beavatkozók csatlakozási kérelmét magában foglaló válaszirat nem tartalmazza azt, hogy nevezett csatlakozók az ítéletnek minő megváltoztatását kérik. Ezeknél fogva és a S. E. 193. §-a rendelkezéséhez képest a nevezett beavatkozók csatlakozási kérelmét hivatalból vissza kellett utasítani, és a csatlakozást magában foglaló válasziratért az azt ellenjegyző ügyvéd részére járandóságnak megállapítását azért mellőzni, mert az ügyvéd a törvény által kizárt vagy alakilag helytelen felebbvitelért díjazást és költségmegtéritést nem követelhet. Az alsóbirósági ítéletekben foglalt ügyállás szerint felperesek B. Mitrut, mint a cz.-i volt úrbéresek elnökét vonták perbe, és keresetüket arra alapították, hogy ezek az úrbéresek a keresetlevélhez csatolt szerződés szerint felpereseknek erdőbirtokát 55,600 koronáért megvették, erre alapítottan pedig felperesek keresetüket 54,600 K vételárnak megfizetésére, tehát a szerződés teljesítésére irányították. A felebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva, de az alsóbirósági ítéletekből, tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből kitetszőleg a felek részéről fel sem hozattak olyan tények, a melyekből jogszerűen meg volna állapitható az, hogy a cz.-i volt úrbéresek valamely korlátlanul szabad rendelkezésük alatt álló közös vagyonukra nézve különleges magánjogi társulatot szerződésileg alakítottak volna. Ellenkezőleg magából a keresetlevélhez csatolt szerződésből az tűnik ki, és az alsóbirósági ítéletek, tárgyalási jegyzőkönyvek és ezek mellékletei szerint a felek között nem is vitás az, hogy a cz.-i volt úrbéresek, az úrbéri rendezés alkalmával erdőilletőség fejében osztatlan tulajdonul erdőt kaptak és ez az erdő közösen kezeltetik; hogy a földmívelésügyi minister 65,254/1907. sz. rendeletével a közelebbi részletes módozatok meghatározása nélkül megengedte, hogy ebben az erdőben a gazdasági üzemtervtől eltérő rendkívüli használatok gyakoroltassanak és e rendkívüli használatból befolyó jövedelem felperesek erdőterületének és dr. R. István legelőterületének megvételére fordíttassék, hogy azután a