Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

143 ben az esetben is, ténybeli meggyőződésének, indító okait kifejti, a felülvizsgálatnak, a S. E. 197. §-a értelmében nem is tárgya. Ezekből az okokból a felperes felülvizsgálati kérelmének azt a panaszát, a melyet a kötbrr összege, az annak fizetésére való kötelezés, illetve annak az ő követelésébe beszámítására feljogosítás alapján hoz föl, elutasítani kellett. Tekintve azonban, hogy állandó joggyakorlatunk, de a K. T. 273. §-ának rendelkezése szerint is, kötbér mellett csak a kötbér összegét meghaladó kár követelhető: a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg. midőn a kötbér czímén az alperes beszámítási kifogásának 4779 K 41 f erejéig helyt adva, ezen öszszegen felül a felperest még 4300 K-t kitevő, tehát a kötbér czímén megítélt összeget meghaladó kártérítő összeg megfizetésére, illetve beszámításának tűrésére is kötelezte. Éppen ezért a felebbezési biróság ítéletét ebben a részében megváltoztatni és kimondani kellett, hogy külön kár czimén az alperes semmiféle összeget nem jogosult a felperessel szemben beszámítani és hogy ennek következtében az alperes a felebbezési biróság megítélte öszszeggel együtt, összesen 7152 K-t és 87 f-t tartozik a felperesnek megfizetni. A kamatfizetés kezdőpontját illetően alaptalan a felperes felhozta az a panasz, hogy a késedelmi kamatot 1898 november hó 1-étől kellett volna megítélni, mert az alperes akkor tartozott volna az óvadékot (10,000 K-t) a felperes jogelődének kiadni. A 2V. a szerződésben ugyanis az alperes és a felperes jogelőde úgy állapodtak volt meg, hogy a 10,000 K-ás biztosíték az ügylet befejezéséig kamat nélkül marad az alperesnél; már pedig abban az esetben, a mikor a felperes jogelődének károsító szerződésszegését a felebbezési biróság az általa megállapított tényállásból helyesen levont és a felperes által is jórészt elismert jogi következtetéssel megállapította, az alperes késedelme a biztosítéki összeg ama részének visszaadása tekintetében, a melybe az alperes kötbérkövetelése be nem számítható, az általános jogelvek szerint csakis a felperes keresetének beadásával kezdődött. A felperesnek a kamat dolgában felhozott panasza tehát csakis ennyiben jöhet figyelembe, mert a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a felperes megítélt követelése után nem kötelezte az alperest késedelmi kamat megfizetésére. Éppen ezért a felebbezési biróság Ítéletét ebben a részében meg kellett