Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

136 elszállítás czéljaira vagyonértéket adott át, erről a vagyonértékről felperes férje alperesnek elszámolni tartozott és hogy az ennél a vagyonértéknél mutatkozó hiány fejében és ennek erejéig alperes az illető jutalékot a maga egészében jogosan visszatarthatta; mert a fenn kifejtettek szerint felperesnek és férjének alperes javára elvállalt tevékenysége tárgyilag és jogilag egységes és így e tevékenységért alperes részéről lekötött ellenérték kiszolgálta­tása az alperes által a felperes férjére éppen annak a tevékeny­ségnek teljesíthetésére bízott vagyonkezeléstől jogszerűen el nem választható. Már pedig a felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy alperes a felperes férjének a bevásárlás és elszállítás czéljaira vagyonértéket adott át és hogy ebben a vagyonértékben felperes férjének halálakor 6091 K 56 f hiány maradt, tehát összegileg több, mint a mennyi az illető jutalék czímén felperest és férjét megillethetné. Ilyen körülmények között a jelen per érdemére mi jogi je­lentőséggel sem bír az, hogy az A) alatti okiratba foglalt szerződés kereskedelmi ügylet-e, hogy felperes és férje üzlettársak voltak-e és hogy felperes az illető hiányért szerződésileg kötelezettséget vállalt-e ? mert már a fenn kifejtettek alapján helyes a felebbe­zési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest kere­setével elutasította. Ezeknél fogva felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §. alapján a felülvizsgálati eljárás költ­ségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 204/1908. 1909 márczius 2.) 2890. A haszonbérleti szerződésben kifejezetten szerző­désszüntető hatályuaknak ki nem mondott szerződés­szegések miatt szerződés megszüntetése iránti kereset csak olyan alapon támasztható, a mi a szerződés lénye­ges feltételeit érinti, illetőleg a haszonbérlemény állagát vagy termőképességét veszélyeztetné. Felváltva őszi és tavaszi kalászos növényeknek köz­vetlen egymásután való termelése, az okszerű gazdálko­dással ellentétben nem áll.

Next

/
Thumbnails
Contents